Az irodapiac az utóbbi években folyamatos kihívásokkal küzd, amely jelentősen befolyásolja az irodaházak bérleményeit is. A tulajdonosok és üzemeltetők sok esetben – talán kényszerből is – egyre rugalmasabb bérlői mixben gondolkodnak, amelyek biztosabbá tehetik a folyamatos bevételeket. Ennek egyik módja a flexibilis irodaterek, vagyis a szolgáltatott irodák volumenének növelése.

Töretlen lendülettel, egyre fokozódó érdeklődés és jelenlét mellett, már hagyományként rendezzük meg a Sustainable World 2024, a jövő vállalatainak szóló konferenciát. A fenntarthatósági törekvések és megoldások megkérdőjelezhetetlen súlyát, valamint a gazdaságban való kritikus helyét 5 éve, az első Sustainable World konferencián még érdeklődő tekintetek figyelték, mostanra azonban kétségkívül az üzleti élet szerves részévé vált. A gyors reakciót igénylő események, mint egy energiaválság, vagy a lassabb, de komoly előkészítő munkát igénylő szabályozási változások, valamint maga a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok egyszerre kényszerítették és folyamatosan kényszerítik alkalmazkodásra, megújulásra, innovatív gondolkodásra a gazdaság szereplőit. Nem csoda, hogy sokan vannak, akik már irigylésre méltó tapasztalatokat szereztek arról, hogy milyen a zöld világ elitjébe tartozni, milyen stabilan a jövőbe tekinteni. 

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya1. A mesterséges intelligencia magyarországi megítélése többségében pozitív mind a felhasználók, mind a szakértők oldaláról: munkaerőpiaci előnyöket látnak a használatában. Mintegy 40 százalékuk az adminisztratív feladatokban való tehermentesítést várja, egy-egy harmaduk a munkahatékonyság növekedését, időben vagy minőségben – derül ki a kutatásból. A jog a társadalmi viszonyok minden területét áthatja, szabályozza, így nem meglepő, hogy a jogi hivatást sem kerüli el az innováció.

A több mint 2 éve dúló orosz–ukrán, illetve a háromnegyed éve tartó gázai háború nemcsak az érintett országok kétoldalú kereskedelmét borította fel, hanem közvetlen negatív hatásokat okozott a világgazdaság egészében, a globális logisztikai folyamatokban, így rendkívül érzékenyen érintette az árufuvarozási piacokat is. Kovács Ákos, az Ekol ügyvezető igazgatója a Kína és Európa közötti vasúti szolgáltatásokról, a közép-ázsiai országokba irányuló áruellátásról, az Ukrajnába, illetve onnan érkező áruszállításról, valamint a vörös-tengeri válsághelyzet hatásairól tartott előadást a Magyar Logisztikai Egyesület és a Budapesti Gazdasági Egyetem közös, Ellátási láncok problémái és lehetőségei a geopolitika tükrében címmel, Budapesten megrendezett konferenciáján.