Kína–Európa vasúti szolgáltatás
Az első tehervonat Kínából Magyarországra közlekedtetésében az Ekol is közreműködött. Azóta a vasúti áruszállítás rendszeres szolgáltatássá nőtte ki magát a tengeri és légi áruszállítási megoldások mellett, a Kína–Kazahsztán–Oroszország–Fehéroroszország–Lengyelország–EU (végső vasúti terminál) általános útvonalon. Az átfutási idő a kínai feladóhelytől valamely uniós logisztikai központig 14–18 nap volt, az útvonaltól, a határhelyzettől és az időjárási viszonyoktól függően.
2022 februárjában Oroszország meg-támadta Ukrajnát, ennek következtében a szolgáltatás jelentősen alacsonyabb kihasználtsággal (kb. 40 százalékkal kevesebb rakománnyal) működik az útvonalon. Az Oroszországon keresztüli tranzit elkerülésének azonban nem csupán háborús okai vannak – mint félelem, blokkolt rakomány vagy politikai/elvi szempontok –, mert 2023 közepétől a világgazdaság lassulása is szerepet játszik az orosz irány „jegelésében”.
Ebben a helyzetben az ún. középső folyosót vázolta fel lehetséges vasúti fuvarozási alternatívaként Kovács Ákos, Kínából indulva Kazahsztánon, Azerbajdzsánon, Törökországon, Bulgárián és Románián át Magyarországig. A Khorgos határátkelő–Budapest távolság az alternatív útvonalon alig 500 km-rel hosszabb az eredetinél, 6500 km helyett 7000 km, ugyanakkor a szállítások szervezésekor szem előtt kell tartani a Kaszpi-tengeri hektikus kompközlekedést, ami télen még nagyobb kihívást jelent, illetve Bakunál a hosszú várakozást a vonatközlekedésre.
Ezekre a szempontokra figyelemmel adódik a következtetés, miszerint a középső folyosó tranzitideje kiszámíthatatlan, a fuvardíjak 30–50 százalékkal magasabbak, végső soron ez az irány nem megbízható szolgáltatási alternatíva az orosz tranzithoz képest. Kovács Ákos szerint akik tiltják az Oroszországba való belépést, inkább a tengeri áruszállítást részesítik előnyben a középső folyosó vasúti megoldásával szemben.
A teljes cikk: A háborúk hatása az árufuvarozási piacra
