A cégek éves beszámolóinak elfogadásával elérkezett az osztalékfizetés főszezonja. Bár a szabályok alapvetően a korábbi évekre épülnek, a tulajdonosoknak és cégvezetőknek érdemes tisztában lenniük a 2026-os adózási határértékekkel és a KIVA-t érintő változásokkal. Vizer József, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat. Az osztalék jóváhagyása nem csupán egy adminisztratív lépés, hanem komoly pénzügyi döntés, amely hatással van a cég likviditására és a tulajdonosok magánvagyonára is. A kifizetés alapfeltétele, hogy a társaság saját tőkéje a kifizetés után se csökkenjen a jegyzett tőke alá, és a döntés ne veszélyeztesse a cég fizetőképességét.

„Az osztalékról az adott társaság legfőbb szerve dönt, jellemzően a beszámoló elfogadásával egyidejűleg. A döntésnél nemcsak a tárgyévi eredményt, hanem a társaság teljes pénzügyi helyzetét és fizetőképességét is figyelembe kell venni” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Mennyi adót kell fizetni 2026-ban?

Magánszemély tulajdonosok esetében az osztalékot két fő adóteher sújtja, a 15%-os személyi jövedelemadó (SZJA) és a 13%-os szociális hozzájárulási adó (SZOCHO).

„Fontos tudni, hogy a szocho esetében létezik egy adófizetési felső határ, amely a minimálbérhez kötött. 2026-ban ez a jövedelmi határ 7.747. 200 forint. Ha a magánszemély egyéb adóköteles jövedelmeivel – például munkabérével –már elérte ezt az összeghatárt, az osztalék után már nem kell többet fizetnie” – mutatott rá Vizer József.

Hozzátette, hogy a kifizető társaság a magánszemélyt terhelő adókat levonja, bevallja és megfizeti. Ezért a tulajdonos részére már a nettó összeg kerül kifizetésre, a társaságnak pedig érdemes az adóterhekkel előre terveznie.

„Jogi személyek esetében a kapott osztalék főszabály szerint nem jár további társaságiadó-terheléssel, azonban ellenőrzött külföldi társaságtól származó osztalék esetében vannak kivételek, így a külföldről származó osztalék pontos megítélését mindig érdemes megvizsgálni” – figyelmeztet az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója.

KIVA: megduplázott értékhatárok

A KIVA belépési feltételeinek kedvező változása miatt 2026-tól várhatóan még több társaság választja ezt az adózási formát. A bevételi korlát 6 milliárd forintra, a létszámhatár pedig 100 főre módosult.

„A KIVA-s cégeknél az osztalék jóváhagyása közvetlenül növelheti az adóalapot. Ugyanakkor lényeges könnyítés, hogy ha a tulajdonosok olyan régi nyereséget vesznek ki, amely még a KIVA-s időszak előttről származik, az után nem kell kisvállalati adót fizetni. Ehhez azonban precíz és egyértelmű nyilvántartás szükséges” – hangsúlyozza a szakértő.

Osztalékelőleg és devizás kifizetés

Ha egy cég stabilan működik, nem kell megvárnia a következő évet a kifizetéssel: a tulajdonosok osztalékelőleg formájában év közben is pénzhez juthatnak, amennyiben egy közbenső mérleg igazolja a fedezetet.

Szintén gyakori kérdés a devizában (pl. euróban) történő kifizetés. Ez is lehetséges, de kiemelt figyelmet igényel az alkalmazott árfolyam dokumentálása, hogy a tulajdonos ne jusson jogtalan előnyhöz az átváltás során.

Mikor dől el, ki kapja a pénzt?

Gyakori tévhit, hogy eladás alatt álló cégeknél automatikusan a vételár részeként tekintenek a ki nem fizetett osztalékra. Vizer József szerint azonban a szabály egyértelmű: „Az osztalékra való jogosultság szempontjából az számít, hogy az osztalék kifizetéséről szóló döntés pillanatában ki szerepel a tagjegyzékben, így engedményezés hiányában az új tulajdonos nem válik jogosulttá az adásvételt megelőzően megállapított osztalékra.”

A könyvelés nem várhat a kifizetésig

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy az osztalékot a jóváhagyás időpontjával azonnal könyvelni kell, függetlenül attól, hogy a pénz mikor érkezik meg a tulajdonoshoz.

„A jóváhagyott összeg a határozat pillanatától rövid lejáratú kötelezettségként terheli a céget, ezért a számviteli elszámolásnak tükröznie kell ezt a kötelezettséget akkor is, ha a tényleges utalásra csak hónapokkal később kerül sor.”

Az ICT Business Advisory Zrt. szakértője szerint az osztalékról való döntés előtt érdemes háromszorosan ellenőrizni: rendelkezésre áll-e a pénzügyi fedezet, milyen adóterhekkel kell számolnia a tulajdonosnak és a cégnek, illetve megfelelően van-e dokumentálva a döntés (például devizás kifizetés). Mindez segíthet abban, hogy az osztalékfizetés ne csak jogszerű, hanem üzletileg is megalapozott legyen.

Vizer József hangsúlyozza, hogy a jól előkészített osztalékfizetés biztosítja a tulajdonosi elégedettséget, miközben megőrzi a vállalkozás pénzügyi stabilitását.