A gyártó vállalattól függetlenül, a Kínában készülő járműveket érintő vámokról döntött a múlt héten az Európai Bizottság. Az uniós országok tulajdonképpen kényszerpályára kerültek azt követően, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok ennél jóval drasztikusabb vámemelésről döntött. A Joe Biden által bejelentett amerikai intézkedés ráadásul a gyártó vállalat alapján sújtja a termékeket, így azokat a járműveket is érinti, amelyek nem Kínában, de ottani vállalat érdekeltségébe tartozó gyártónál készülnek.
Hogy az intézkedést ilyen formában vezetik be, annak vélhetőleg az volt a célja, hogy a Mexikóban összeszerelendő kínai autókat távol tartsák az amerikai piactól, de értelemszerűen a majdan Magyarországon készülő BYD autóknak sem lesz esélyük arra, hogy a tengerentúlom találjanak gazdára. (Az amerikai vámok hatásáról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár írt korábban.)
Az uniós extravám viszont a gyártás helyszínét tekinti mérvadónak, ami miatt több európai székhelyű vállalat termékeit is érinti az intézkedés. Némileg paradox módon a távol-keleti üzemekben készülő elektromos Minik vámtétele például magasabb lesz, mint számos kínai autóé. A hírek szerint ugyanis a BYD 17,4, a Geely 20, a SAIC pedig 38,1 százaléknyi sáp fizetésére kötelezett.
A teljes cikk: Mit jelent Magyarországnak a kínai autókat kiszorító vám?
