• mit őriz meg Alfons Dintner örökségéből, és miben hoz változásokat;
• mi a véleménye Nagy Mártonról, Szijjártó Péterről és Lázár Jánosról;
• mekkora kihívást jelent a szegedi BYD és tágabb értelemben a kínai lendület az elektromobilitásban;
• mit kellene tennie az uniós intézményrendszernek az autóipar jövőjéért;
• épül-e akkumulátor-összeszerelő üzem a győri telephelyen;
• milyen fő különbségeket lát a német és a magyar üzleti kultúra között;
• illetve hogyan „fertőzte meg” fiatalon a benzingőz.

A választások előtt téma volt a győri önkormányzat és az Audi Hungaria között még 2010-ben létrejött szerződés. Van olyan része a megállapodásnak, ami érzékenyen érintené akár az egyik vagy másik felet, ha nyilvánosságra kerülne?

Nem hinném, hogy bármitől is tartani kellene. Mint minden nagy iparvállalat, amelyik beruházást indít, termelésével értéket teremt, munkahelyeket hoz létre és tart fenn, úgy az Audi Hungaria is megállapodásokat köt a mindenkori magyar kormánnyal, illetve a helyi önkormányzattal. Ez így történt a motorgyár startgombjának 1993-as megnyomását megelőző időszakban és a teljes vertikumú járműgyárunk 2012-es megépítése előtt, de azóta is konstruktív párbeszédre törekszünk városi és kormányzati szinten egyaránt. A gyakorlati példák azt mutatják, nem ördögtől való, hogy az ilyen egyezségek részleteit nem hozzák nyilvánosságra. Mivel a sajtóhírek a befizetett adó mértékét kérdőjelezik meg, annyit most is elmondhatok, hogy az elmúlt 30 év nagy sikereinek eredményeképp több pénzzel járultunk hozzá Győr költségvetéséhez, mint arra előzetesen bárki is számított. Nem mellesleg csaknem 12 ezer főt foglalkoztatunk, a beruházásaink összértéke pedig meghaladja a 12,5 milliárd eurót, ezzel a régió legnagyobb munkáltatója és a magyar járműipar legnagyobb befektetője vagyunk.

Ha már közéleti kérdéssel nyitottunk: az elmúlt hónapokban belpolitikai témává vált a Tisza „áradása”, de Győrben időről időre inkább a Duna magas vízállása okozhat galibát. Ingolstadtban részlegesen le is állt a termelés, Győrben szükség esetén milyen árvízvédelmi protokollt követnek?

Olyan heves zivatart még nem láttam, mint a legutóbbi ingolstadti látogatásomkor. A város mindvégig biztonságban volt, tőle délre, a kisebb településeken viszont annál nagyobb veszélyt jelentett az árvíz. Nem a Duna okozott gondot, hanem a mellékfolyók, az Ilm és a Paar. Az Audi AG azzal a szándékkal mondott le egy napra két műszakot, hogy a munkatársak a saját otthonaikban tegyék meg inkább az ilyenkor szükséges elővigyázatos lépéseket. A vállalati járatainkat fogadó repülőtér, Manching is csak óvintézkedésből állt le, mert az ott szolgálatot teljesítő tűzoltókat szintén árvízvédelmi feladatokra irányították át. Szerencsére Győrben sem a város, sem a gyár nem került veszélybe, amikor a Duna elérte a legmagasabb vízállást, de megvan a terv arra az esetre, ha cselekedni kell.

Ingolstadtból érkezett Győrbe, eddig milyen kapcsolata volt a magyarországi termeléssel? Milyen kép alakult ki önben még kívülállóként, 600 kilométeres távolságból az Audi Hungariáról?

Teljesen kívülálló sohasem voltam, olyannyira, hogy a 2005-ben megnyílt szerszámgyár létrehozásában tevékenyen részt vettem és felelős vezetője voltam az Audi-konszern több szerszámgyárból álló nemzetközi hálózatának. A folytatásban a konszern egészének gyártástervezési és gyártervezési vezetője lettem, a győri járműgyártáson is végig rajta tartottam a szemem, sőt a kezem is. Gyakran megfordultam itt, igaz, más köntösben. Nagyszerű a gyár, nagyszerű a csapat, megtiszteltetés, hogy betölthetem az új pozíciómat.

Nagyra nőtt az Audi Hungaria

Alfons Dintner 40 évet töltött el a konszernben, az Audi Hungariát 2019-től vezette. Mit őriz meg az elődje örökségéből, illetve mennyiben kormányozná új utakra a győri gyárat?

Az elődöm érdeme, hogy az Audi Hungaria az Audi-konszernen belüli első gyár, amely – ez év végétől – egy másik márka termékét állíthatja elő, ez a Cupra Terramar. Ugyanarra a platformra épül, mint a Q3-as Audi, sok az azonos modul, így jól integrálható a termelésbe. Ez a munkahelyek megőrzését szolgálja, mint ahogy az is, hogy az Audi AG ide telepítette a megosztott üzleti szolgáltatásainak (Shared Service) központját. A foglalkoztatás és a termelési kapacitás kiterheltségének fenntartása, a jövőképesség elmélyítése újabb és újabb feladatokat hozhat ide, a Rába partjára. Ez a mi utunk, a vezetésemmel erre haladunk tovább.

A teljes cikk: Audi-vezér az Indexnek: Nem építünk akkumulátorgyárat