...fel kell azonban tüntetni a nevet s valamelyik okmánynak a számát is annak, aki a pénzt ténylegesen befizeti. Az igazolványt viszont nem szükséges bemutatnia.   A befizető nevének és igazolványszámának kötelező feltüntetéséről szóló jogszabály tavaly, november utolsó napjaiban jelent meg és december 14-én hatályba is lépett. Így a csekkek előállítóinak van elegendő idejük arra, hogy a változásra felkészüljenek, és az új igényeknek megfelelő nyomtatványokat elkészítsék - mondta a Népszavának Tomecskó Tamás, a Magyar Posta Zrt. szóvivője.

A régi típusú csekkeket 2009. december 31-ig még fel lehet használni. A befizető adatait azonban nem kell külön feltüntetni abban az esetben, ha a csekket valamelyik államigazgatási szervnek, szolgáltatónak vagy közüzemnek küldjük, ilyenkor ugyanis a csekken szerepeltetik az ügyfél azonosító számát, előrenyomtatva. Ahol viszont biztos, hogy a befizetőnek az azonosító okmány számát fel kell tüntetni, az a társasházak közös költségeinek befizetési csekkje.  A régi nyomtatványok és az újak között az a szemmel látható különbség, hogy míg a korábban kibocsátottaknál a ,,Közlemény" rovat szolgál arra, hogy az igazolvány számát beírjuk, az újaknál erre külön rovat van.

Annak ellenére, hogy évente összesen 280 millió darab csekket fizetnek be mintegy háromezermilliárd forintos értékben, az ezer eurón felüliek ennek csak kis hányadát, 600 ezer darabot teszik ki. Ezért csupán ennyinél kell ellenőrizni a befizető személyazonosságát. Mindent összevetve csak a csekkek két ezrelékének kitöltése jelent többletterhet a befizetők számára.  Már a tavalyi esztendő végétől él az a szabály - ugyancsak a pénzmosás megakadályozására, a terrorizmusellenes intézkedések részeként -, hogy aki 3 millió 600 ezer forintnál többet szeretne készpénzben felvenni, azt előre be kell jelenteni. (Korábban már több bank csak akkor fizetett ki milliós nagyságrendû összegeket készpénzben, ha a befizető legkésőbb az előző nap délutánjáig ezt a szándékát bejelentette.)

Ha valaki új bankszámlát szeretne nyitni, akkor a bankok úgynevezett kockázati érzékenységi monitort végeznek el, amellyel igyekeznek kiszûrni a pénzmosás szándékát. Amíg korábban a számlanyitás minden alkalommal azonnal megtörtént, manapság előfordul, hogy a bank türelmet kér az ügyfélvizsgálat befejezéséig. Március közepéig kellett elkészíteni és jóváhagyatni a pénzügyi szervezeteknek, készpénzes tranzakciót folytató kereskedőknek, illetve könyvelőknek, ügyvédeknek, közjegyzőknek a felügyeleti szerveik számára a nagy értékû - 3,6 millió forint fölötti - összeg esetén a pénzmosási szabályzatukat. Erre azért van szükség, mert ennek alapján lehet eldönteni azt, hogy melyek azok az esetek, amikor a pénzmosás gyanúját jelenteni kell, ha elmulasztják, akkor végső esetben még börtönbüntetésre is számíthatnak.

Számosan közülük már a korábbi jogszabály hatálybalépését követően elkészítették a maguk szabályzatát, ezeknél a megváltozott új törvény nyomán már csak a módosításokat kellett átvezetniük a felügyeleti szervük által elkészített mintaszabályzat alapján.  A hatóságok leginkább arra számítanak, hogy a könyvelők jelentik majd be az ügyfeleiknél esetleg tapasztalt pénzmosásgyanús eseteket. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének budapesti elnöke lapunknak elmondta, hogy felügyeleti szervük, a vám- és pénzügyőrség mintaszabályzata túlságosan nagy döntési lehetőséget ad a bejelentésre kötelezetteknek.

A könyvelőknek az egyes adatokból származó következtetésekből kell rájönniük arra, hogy ügyfelük pénzmosással foglalkozik. Azonban ahhoz semmiféle segítséget nem kapnak, hogy valójában mikor is kezdjenek el gyanakodni. Arra legtöbbjük nem képes, hogy a saját ügyfeleik számait más, hasonló tevékenységet ûző vállalkozásokkal összehasonlítsák. Például nincs pontosan definiálva, hogy mi minősül ,,szokatlanul nagy összegnek" vagy mekkora a gyanúsan magas készpénz a vállalkozó könyveiben.

Az ,,ügyfél foglalkozásával" össze nem egyeztethető készpénzfelvételről is nehéz kideríteni, hogy mikor gyanús.  Itthon még nem ítéltek el senkit  Eddig Magyarországon pénzmosásért még senkit nem ítéltek el. Az úgynevezett brókerügy egyes vádlottjainál szerepel az indítványban ez a vádpont, de szakemberek ezt inkább sikkasztásnak tartják. Az Il Ferro hírautók ügyvezetőjét is gyanúsítják pénzmosással, de ez sem valósítja meg a pénzmosásnak azt a tényállását, hogy az illegálisan megszerzett pénzt a legális szférába ,,mossák át". A gyanúsítottak számát szaporította az a hat személy is, akiknél másfél milliárd forintos, pénzmosással fûszerezett adócsalásra derített fényt a VPOP a minap.

A csalás keretében egy magyar jogtanácsosi iroda vezetésével, külföldi személyek bevonásával fiktív cégeket hoztak létre, amelyek jelentős szerepet játszottak az adó eltüntetésében. Az egyik csoport szlovák, holland, német, osztrák és lengyel nagykereskedőktől hozott be számítástechnikai termékeket, amelyeket itthon kiskereskedelmi hálózatoknak értékesített. A fiktív cégek számláira érkezett pénzt további fiktív cégeknek utalták tovább, és a lánc egyik szereplője sem tett eleget adóbevallási és adófizetési kötelezettségének. Mintegy 6 milliárd forintnyi áru értékesítése után 1,2 milliárd forintnyi áfával maradtak adósok. A másik csoport Távol-Keletről hozatott be szintén informatikai termékeket, a beérkező összegeket pedig több fiktív, román állampolgárok nevén lévő cég számláira utalták.

(Forrás: www.nepszava.hu)