Az exportra nem csupán egy értékesítési csatornaként, hanem egy teljesen új cég felépítéseként kell tekinteni. A gördülékenység pedig az átgondolt folyamatokon és a jól működő rendszereken múlik. A vállalatoknak ugyanakkor nem kell maguknak kidolgozniuk a megoldásokat, hiszen megfelelő külső szakértő bevonásával a már bevált folyamatok hatékonyan alkalmazhatók.

Az exportképesség négy pillére

„A külföldi piacokon való megjelenés egy nagyon sok lépésből álló feladat, amelyek nem feltétlenül lineárisan következnek egymás után, hanem összefüggenek, és egymást erősítve összefonódnak”- fogalmazott Tóthné Szili Beatrix, a Hunnect fordításstratégiai szakértője.

Kiemelte, hogy a nemzetközi piacon négy alapvető pillér összehangolt működésére van szükség: üzleti , marketing , logisztikai és fordítási/lokalizációs stratégiára.

„Az exportpiacra lépés folyamata a piackutatással és a versenytársak elemzésével kezdődik, amelyet a belső kommunikációs készségek és a tárgyalóképesség felmérése követ. Elengedhetetlen a termék fizikai és tartalmi adaptálása (csomagolás, útmutatók), valamint a jogi megfelelőség, azaz a szerződések és tanúsítványok előkészítése. A sikeres külpiaci jelenléthez pontos árképzésre, professzionális marketingstratégiára és meggyőző partnerkereső anyagokra (például pitch deckre) van szükség. Végül a folyamat a logisztikai háttér és a vámügyintézés megszervezésével, valamint a hatékony ügyfélszolgálat kialakításával válik teljessé” – fejtette ki Tóthné Szili Beatrix.

A szakértő szerint az exportban gondolkodó cégeknek már a döntés pillanatától be kellene vonniuk a folyamatba a fordítási szakértőket.

„A dokumentumoknak az adott ország nyelvére való átültetése nem egy különálló lépés, hanem ideális esetben a folyamat egészét átszövi, a piackutatástól, a jogi megfelelőségen át a marketingig” – tette hozzá.

Lokalizáció: a szavakon túl

A nemzetközi piacon legalább háromféle fordítási módszert kell alkalmazni a tartalom típusától függően.

„Míg a jogi szövegeknél (szerződések, ÁSZF) a szó szerinti megfelelőség a cél, addig a marketingnél az üzenet átültetése és a helyi kulturális „nyomógombok” eltalálása a feladat. A műszaki dokumentációk pedig speciális szaknyelvi ismereteket igényelnek, így minden területre külön specialistákra van szükség” – magyarázta Király Krisztián, a Hunnect ügyvezetője.

„A kommunikáció nem csupán szavak átültetése, a különböző kultúrákban szocializálódott emberek más-más üzenetekre reagálnak. Ami működik például angol nyelvterületen, az nem feltétlenül váltja ki a kívánt hatást egy spanyol vagy egy magyar fogyasztóból, mert hiányoznak belőle a helyi kulturális kódok” – tette hozzá.

Az ügyvezető elmondta azt is, hogy egy stratégiai fordítópartner nemcsak a szöveget fordítja le, hanem segít eligazodni a helyi szabályozási kérdésekben is.

„Minden országnak megvan a saját specifikus jogrendje a hiteles fordításokra, így a magyarországi hiteles fordítási szokásrendek külföldön nem érvényesek. Míg Portugáliában például közjegyzői hitelesítésre van szükség, addig Romániában az állam által feljogosított fordítók járnak el” – emelte ki a szakértő.

A hiteles kommunikáció az üzleti biztosíték

Ugyanakkor a Hunnect tapasztalatai szerint a magyar KKV-knek is érdemes a globális világcégek gyakorlatát alkalmazni és a magyar tartalmakat először professzionális angol alapra helyezni, majd abból továbblépni a célországok nyelveire.

„Ez a módszer nemcsak költséghatékonyabb a szélesebb szakfordítói bázis miatt, de a modern technológiáknak köszönhetően nem jár információvesztéssel sem.”

Király Krisztián felhívta a figyelmet arra, hogy komoly üzleti megállapodások, szerződéskötések és engedélyeztetési folyamatok során a társalgái szintű angoltudás kockázatos lehet:
„A tűpontos megfogalmazás a hitelesség és az önvédelem alapja, egyetlen félreértett szó egy szerződésben, akár súlyos anyagi következményekkel járhat. Emellett míg az üzleti partnerek közötti informális kapcsolatépítés során elegendő lehet a középszintű angoltudás, a végfelhasználók megszólításához elengedhetetlen a teljes lokalizáció. A fogyasztókat a saját nyelvükön kell meggyőzni és kiszolgálni!”

A szakértők szerint a helyi nyelv professzionális használata a tisztelet jele a célország felé; a hibás vagy hanyag fordítás bizalomvesztéshez vezethet. A profi fordítás tehát nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a cég önvédelmének és hitelességének sarokköve a nemzetközi porondon.