Felléphetünk-e a kínai totális ellenőrzés, a mesterséges intelligencia mélységesen antihumánus működése ellen úgy, hogy közben Európában és Amerikában kiszűrjük és ártalmatlanná tesszük a potenciális terroristákat, anélkül, hogy Mohamed követőit „kollektív megtorlás” sújtaná? Azonosíthatja-e a Big Data azokat, akik az iszlám nevében hadat üzennek kultúránknak, mindenekelőtt a vallásainknak és a civilizációnknak? 

Érzékenyebbé váltak az újépítésű ingatlanok után érdeklődők és egyre nagyobb jelentősége van, hogy milyen plusz szolgáltatásokat kapnak a pénzükért, mennyire lesz hosszú távon kifizetődő a befektetésük. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a vásárlók szeretnének a lehető legtöbbet megtakarítani a közös költségen és a rezsin is, mert ha kiadják, magasabb összeget tudnak a lakásért elkérni. Mint mondta, az északi fekvésű ingatlanoktól sokan tartanak, így ezek esetében akár több millió forint árengedményt kell adnia a beruházónak.

A koronavírus alapvetően rendezte át az ingatlanvásárlók preferenciáit, így változás történt abban, hogy mely ingatlanok most a legfelkapottabbak a hazai ingatlanpiacon.

Az utóbbi években súlyosan érintette a magyar gazdaságot a munkaerőhiány, amely gyakorlatilag minden szektorban érzékelhető volt. Nem meglepő, hogy tavaly decemberben még arról beszélgettünk Marton Klaudiával, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatójával, hogy hogyan lehet megtartani a jó munkaerőt, hogyan tudja egy cég magához csábítani a dolgozókat. A COVID-19 megjelenése azonban felforgatta a munkaerőpiacot, épp ezért újra beszélgettünk a HR vezetővel, aki elmondta, egy pozíció kapcsán sokkal több érdemi pályázóval találkoznak ma a toborzók, mint egy évvel ezelőtt és kitért arra is, változtak-e a munkavállalók preferenciái, melyek most a vonzó munkahely ismérvei és hogy vajon a vírushelyzet kezelésének módja megváltoztatta-e a dolgozók szemében a munkáltatójuk megítélését.