Idén 6, vagy akár 6,5 százalékos visszaesést vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar gazdaság teljesítményében a Covid-19 hatásai nyomán. Mint azt Balatoni András MNB szakértő a jegybank idei utolsó inflációs jelentésének ismertetésekor elmondta, ez lényegében megegyezik a 6,7 százalékos sokkhatással, amit a 2008 végén kirobbant pénzpiaci válság okozott a magyar gazdaságban 2009-ben.

A számszerű hasonlóság ellenére az MNB optimista, mivel a kilábalási lehetőségek most sokkal jobbak. A Lehman válságot követően 2010-2012 között átlag 0,6 százalékkal tudott nőni a gazdaság, amit most a 2021-2023-as időszakra előre vetítve 3,9-5 százalékra becsül a jegybank.

Ebben fontos tényező, hogy 2009-hez képest a munkaerőpiacon sokkal kisebb mértékű reakció volt, és azzal együtt, hogy a következő hónapokban még nőhet a munkanélküliség, a jegybank úgy látja, hogy Európában és Magyarországon is megfelelőek voltak a kormányzati intézkedések, hogy elkerülhető legyen egy szerteágazó társadalmi válság.

Az elbocsátások 2021 elejéig folytatódnak, majd jövő év közepén indulhat meg egy elnyújtott munkaerőpiaci fordulat. A teljes foglalkoztatási szint 2022-ben lesz megint megközelíthető. Önmagában örömteli Balatoni szerint, hogy mind nemzetközi összevetésben, mind történelmi visszatekintésben így is mérsékelt a növekedés a munkanélküliségben. Ezen a téren Magyarországon különösen jól alakulnak a számok, nálunk elmaradt a munkanélküliség növekedése az európai átlagtól.

Eltérő pályák

Tavasszal sokkal szigorúbb és hirtelenebb volt a szigorítás, ősszel a magasabb esetszám ellenére a korlátozások nem voltak annyira erősek, ráadásul időben elnyújtva vezették be őket, ami miatt nem volt annyira azonnali a hatás, viszont nagyon eltérő módon csapódott le az egyes gazdasági szektorokban.

Az iparban nem látszik megbicsaklás, ott nem is volt különösebb hatása a második hullámnak. Ennek oka, hogy most nem szakadtak meg a termelési és beszállítói láncok, a tavaszt követően erre felkészültek a cégek.

A szolgáltatásoknak viszont nagyon romlottak a kilátásai, ezt tükrözik a bizalmi mutatók is. Míg az ipar köszöni jól van, a szolgáltatásoknál markáns lejtmenet vette kezdetét.

Utóbbi esetében az MNB is azzal a forgatókönyvvel számol, hogy jövő második, vagy harmadik negyedévre érhet el egy megnyugtató szintet a lakosság átoltottsága, így ekkor térhet vissza a szolgáltatóipar működése a 2019-es szintre, amit a kötelező bezárások és a távolságtartás jelenleg ellehetetlenítenek.

Addig is reménykeltő, hogy idén decemberben lehet egy látványosabb bércsökkenés, mert kiesnek a megszokott bónuszok. Reálértéken viszont így sincs csökkenés és ez jövőre halasztott fogyasztásként is megjelenhet.

Ameddig nincs vakcina, addig fennmarad a lakosság megtakarítási szándéka, úgyhogy jövőre nagyobb terük marad bepótolni az idén kimaradt utazásokat vagy a szórakozást.

Nem apadt el a pénz

Szintén nagy különbség 2009-hez mérten, hogy az akkori hitelpiaci beomláshoz képest most növekedés van a bankok hitelkiutalásában.

Ugyan a külső kereslet szempontjából a mostani sokkal nagyobb válság mint a 2009-es, viszont a munkanélküliség nem nőtt meg annyira mint a korábbi válságban, és ebben a jegybank szerint az élénk hitelezés, a cégek lehetősége, hogy forráshoz jussanak is kiemelt szerepet játszott.

A hitelezés továbbra is dinamikus pályán bővül, ez különösen a kkv szektornak fontos, ott nem annyira járható út a részvény- vagy kötvénykibocsátás.

A beruházási ráta az MNB szerint továbbra is 25 százalék felett kell maradjon, ez elkerülhetetlen, hogy megmaradjon a felzárkózó pályája a magyar gazdaságnak. Ez az összes visszaeső tényező ellenére fenntartható idén is, az állami beruházások, és a források elérhetősége által biztosított beruházások miatt.

Nincs hiány az új nagyvállalati beruházásokban sem, olyan területeken is, amelyek jövőbemutató területeket érintenek, például az akkumulátorok, vagy elektronikus autógyártás. -Élénk, és élénk is marad a nagyvállalatok beruházási hajlandósága - mondta Balatoni.

Jövőre drágulás lesz

Rövidtávon azzal számol az MNB, hogy 2021-ben kiugorhat a toleranciasávból az infláció, vagyis meghaladhatja a 3 százalékos középtávú célhoz szabott plusz-mínusz egyszázalékos sáv felső határát.

Ennek része az olajár alakulása az alacsony bázis miatt, csakúgy mint a dohánytermékek köre, ahol a jövedéki adó emelkedése mellett piaci áremelés is tapasztalható.

- mondta Balatoni.

Az MNB előrejelzése szerint az év elejére prognosztizált drágulások egyszeri hatások miatt lesznek.

(Forrás: www.napi.hu)