Dr. Martin Seligman, a Pennsylvaniai Egyetem pszichológiai tanszékének professzora jelentette ki először, hogy a hiányállapotok kezelése – betegségek, problémás helyzetek, cégek és emberek gyengeségei  – mellett a pszichológiának a pozitív állapotok kutatására is fókuszálnia kell, hogy olyan eszközöket adjon az emberek kezébe, amelyekkel mindenki ki tudja hozni magából a maximumot. Seligman kezdeményezéséből született a Pozitív Pszichológia mozgalom, amely idén Philadelphiában tartotta első világkongresszusát. Június 18-21 között 72 országból mintegy 1500 kutató és gyakorló szakember érkezett a találkozóra.

A pozitív pszichológia egyik célja, hogy tudományos eszközökkel vizsgálja a pozitív érzelmek  – boldogság, hála, elégedettség  – szerepét a sikeres életvitelben. Emellett azokat a módszereket igyekszik kidolgozni, amelyekkel tanítani lehet ezek előfordulási gyakoriságának növelését.

A kutatás második fő területe a karaktervonások, személyes erősségek azonosítása. Az elmúlt évek munkájának köszönhetően mára a szakemberek kidolgozták a személyes erősségek katalógusát, melyekbe olyan alapképességeket soroltak, mint például a vezetői készség, a megbocsátás képessége, a humor vagy a közösségi szellem. Teszteket, kérdőíveket fejlesztettek ki, amelyekkel azonosítani lehet, hogy ki, milyen személyes erősségekkel rendelkezik alapadottságként. Bebizonyították, hogy sokkal sikeresebbek leszünk, ha meglévő adottságaink fejlesztésével foglalkozunk, mintha a hiányzó erősségek pótlásába fektetünk energiát.

A konferencián elhangzott mintegy 40 előadás és több mint 250 poszter áttekintést nyújtott az elmúlt évek kutatásairól, amelyek az üzleti élet, egészségügy, oktatás és intézmények területén zajlottak. Az előadók között volt Csíkszentmihályi Mihály, a Magyarországon is ismert Flow címû könyv szerzője. (A flow, vagyis áramlat a boldogság egyik lehetséges útja Csíkszentmihályi szerint.)

A pozitív pszichológiában rejlő üzleti alkalmazási lehetőségek közül kettőt mindenképpen érdemes kiemelni: elsőként David Cooperrider “Appreciative Inquiery” módszerét. A több országban kipróbált technika lényege, hogy egy-egy cég minden alkalmazottját bevonja egy jövőt alkotó workshopba. Ez azt jelenti, hogy a stratégia kialakításakor együtt van az egész cég, és mindenki kiveszi a részét a teremtő folyamatból. A kis csoportok a meglévő erősségekből (strength based) indulnak ki a hagyományos deficit alapú probléma megoldás helyett. (Kofi Annan, egykori ENSZ-főtitkár ezzel a módszerrel dolgozott a fenntartható fejlődés témájával foglalkozó találkozóján a világ vezető cégeinek elnökeivel és vezérigazgatóival.)

A másik a pozitív pszichológiai megközelítésû coaching. A hagyományos coaching módszerek sokszor a probléma azonosításából indulnak ki és arra törekszenek, hogy a személy megértse, mi miért történt, majd a megértésre alapozva kidolgozza a lehetséges fejlődési irányokat. A pozitív pszichológiai megközelítésû coaching inkább a jövőre fókuszál, és csak a kívánt célállapot megfogalmazására biztat, majd a “hogyan” kérdés segítségével az oda vezető út kidolgozásában segít. A kutatások azt igazolják, hogy ez a módszer hatékonyabb a pozitív változások megteremtésében, mint a “miért” kérdésekkel dolgozó technikák.

Egyértelmûen bizonyítható, hogy a korábban elhanyagolt pozitív érzelmek jelenléte, az emberek “jóllétének” foka előfeltétele annak, hogy képesek legyünk túllépni magunkon és tenni valamit azért a közösségért, amelyhez tartozunk, legyen az a családunk, a munkahelyünk, vagy nagyobb társadalmi környezetünk. Különösen fontosak a pozitív pszichológia gondolatai és tanításai a gazdasági recesszió időszakában, amikor sok múlik azon, hogy a cégek és dolgozóik mennyire őrzik meg optimizmusukat, hitüket, jövőképüket és kezdeményezőképességüket.

(Forrás: www.hvg.hu)