Az utóbbi években gyorsan nőttek az ázsiai tőkebefektetések mind a világgazdaságban, mind Európában és azon belül Magyarországon is. Ugyanakkor az ázsiai befektetők jelentős része nem közvetlenül a küldő országból, hanem valamilyen közvetítő országon keresztül jelenik meg Magyarországon. A Statisztikai Szemle novemberi számában megjelent tanulmány szerzői vállalati interjúk alapján arra jutottak, hogy egyes feltörekvő országok esetében a befektetés valódi anyaországát szeretnék elrejteni, adót akarnak elkerülni, illetve optimalizálni, vagy a szabályozási terhet szeretnék csökkenteni.

A 2009-es mélyrepülést követően 2016 végére elérte a piac az évi 1,6-1,7 milliárd eurós forgalmat, és azóta is ezen a szinten mozog, tartósságát illetően bőven a válság előtti szint feletti bizalmat tükrözve. Idén is dinamikusan bővült az ingatlanfejlesztési piac Magyarországon a tavalyi és a tavalyelőtti rekorderedmények után. Ha az elmúlt három év átlagát nézzük, akkor biztos, hogy stabilan a válság előtti szint felett vagyunk – mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.

Az elmúlt négy évben sikertörténetről beszélhetünk a magyar ingatlanbefektetési piacon, hiszen a 2009-es mélyrepülést követően 2016 végére elérte a piac az évi 1,6-1,7 milliárd eurós forgalmat, és azóta is ezen a szinten mozog, tartósságát illetően bőven a válság előtti szint feletti bizalmat tükrözve – mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke.

Az ingatlanbefektetési volumen a tavalyi, 1,76 milliárd eurótól alig elmaradva 1,6 milliárd körüli lehet idén, jövőre pedig túl is szárnyalhatja a 2018-as eredményt a fejlesztők és a CBRE ingatlan tanácsadó prognózisa szerint – mondta az idén 10 éves fennállását ünneplő IFK elnöke az Ingatlanfejlesztés Napján, ahol többek között átadták a VII. Hallgatói Ötletbörze pályázatának "IFK Talentum 2019" díját. A díjat egy modern panelház és környezete kialakítását megtervező csapat Legózd össze! című pályamunkája nyerte el.

A magyar piac továbbra is vonzó a nemzetközi és az egyre tőkeerősebb magyar befektetők körében is, köszönhetően az ország uniós viszonylatban is kiemelkedő, 5 százalékot is meghaladó gazdasági bővülésének, a kiszámítható és stabil szabályozási környezetnek és a kedvező hozamoknak.

Az enyhe visszaesés nem csak a magyar piac sajátossága, hanem az egész kelet-közép-európai régióra jellemző tendencia, az összeurópai összehasonlításban azonban kifejezetten jó teljesítményt mutat a magyar piac

- hangsúlyozta.

Az erőteljesebb bővülés akadálya idén az erősödő kereslet mellett is csökkenő kínálat volt, akadályozta a fejlesztéseket a kapacitás- és a szakemberhiány is. Jövőre azonban több termék kerül a piacra, ismét gyorsabban nőhet az átadott fejlesztések értéke. Az IFK tagjainak harmada azonban még így is azzal számol, hogy az idén a tavalyinál is jobb évet zár.

Takács Ernő áttekintette az elmúlt évtizedet is, ebben a magyarországi piac látványos átalakulására emlékeztetett, a 2009-es mélypontot követő 6 évig tartó stagnálásra és az azt követő több mint ötéves szárnyalásra, amellyel ismét a válság előtti szintre erősödött a befektetések volumene. Kiemelte azt is, hogy

míg a kezdeti lendület főleg Budapestre összpontosult, az utóbbi időben a vidéki nagyobb városokat is felfedezték maguknak a befektetők.

A piac ma az enyhe lassulás ellenére hat-nyolcszorosa a 2009-esnek, amikor a volumen 320 millió euróra esett vissza a világgazdasági recesszióban. Hat év telt el stagnálással és újabb mélyponttal: 2012-ben alig 120 millió eurós értékkel, majd 2015-től robusztus fejlődés indult ezen a területen is, amely ma már a gazdasági növekedés egyik húzóágazata. Takács Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingatlanbefektetői összetétel is jelentősen változott, míg a 2007-es évben a hazai befektetők aránya elenyésző volt, mára stabilan 60 százalék feletti.

Ingatlanpiaci körkép - lakás, iroda és raktár

Az IFK elnöke beszámolt róla, hogy az év végére várhatóan 20 ezer lakás épül az országban, ez a szám azonban elmarad a lakásállomány megújításához szükséges 40 ezres mértéktől. Idén, az első háromnegyedévben 10 302 új lakás épült, 0,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Szakértők szerint ugyanakkor a kedvezményes áfa év végi megszűnése miatt az újlakáspiaci kínálat csökkeni fog.

2019 harmadik negyedévében a budapesti modern irodák átlagos kihasználatlansági rátája újabb történelmi minimumszintet beállítva 6 százalék alá süllyedt, köszönhetően az elmúlt években látott erős bérleti keresletnek, másrészt pedig az új átadások alacsony volumenének. Az előrejelzés szerint az idei, visszafogott, 112 ezer négyzetméter új irodafejlesztést 2020-ban robusztusabb bővülés követi - egyes projektek átcsúszása miatt is - több mint 216 ezer négyzetméterrel. A következő 2-3 évben jelentős mennyiségű, a fennálló irodaállomány 16 százalékát kitevő bővülés várhat.

Budapesten és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok szabad területének aránya szintén a valaha mért legalacsonyabb szinten, 2 százalékon volt a harmadik negyedévben, ami 0,2 százalékpontos csökkenés negyedéves és 1,7 százalékpontos mérséklődés éves összehasonlításban. A bérleti igény az ipari ingatlanok iránt a harmadik negyedévben megközelítette a 155 ezer négyzetmétert, 42 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az elmúlt egy évben a 422 ezer négyzetmétert is meghaladó bérbeadott ipari ingatlan terület nagysága pedig 55 százalékos éves növekedést jelent. A CBRE az idén 184 500 négyzetméter új ipari ingatlan átadásával számol.

Átadták az IFK Talentum 2019 díjat is

Az idén tíz esztendős IFK tagjai az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából átadták az „IFK Talentum 2019” díjat is, amellyel a jövő ingatlanfejlesztőinek munkáját értékelték. Egy modern panelház és környezete kialakítását megtervező csapat Legózd össze! című pályamunkája nyerte az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület VII. Hallgatói Ötletbörze pályázatát, amelynek témája néhány jelentősebb fővárosi helyszín újratervezése volt. Második lett a Budapest Park - Újratöltve című pályamű, míg a harmadik helyezést a Budapest Park – Budapest Mátrix című pályázat kapta. A Zsűri Különdíját a DéliUp című pályamunka kapta -számolt be a realista.hu.

A konferencia programját olyan előadásokból állítottuk össze, amelyek a legújabb módszerekről, gyakorlati tapasztalatokról, kutatási eredményekről szólnak. A rendezvényünk 2 napja alatt a résztvevők új információkkal, tudással, hasznos szakmai kapcsolatokkal és érdekes élményekkel gazdagodnak, amelyeknek köszönhetően feltöltekezve térhetnek vissza munkahelyükre.