A rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27%-os helyett 5%-os lesz a lakásáfa - mondta el a ma délelőtti kormányinfón Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter. Az alacsonyabb lakásáfa az érintett területeken az új lakások értékesítésére és azok bérbeadására lesz érvényes.

Rozsdaövezetnek a használaton kívül került, vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő, és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterületek tekinthetők, amelyeken a funkcióváltáshoz rendszerint magasabb költségráfordítás szükséges, így ahhoz, hogy versenyképes áron lehessen lakásokat fejleszteni rajta, indokolt valamiféle támogatás, amilyen a most bevezetésre kerülő 5 százalékos lakásáfa is.

Budapesten jellemzően a belvárostól kijjebb eső Duna-parti egykori iparterületek és a használaton kívüli vasúti infrastruktúra tekinthető rozsdaövezetnek, amelyeken barnamezős beruházásokkal lehetséges a funkcióváltás. A bejelentés jelentős hatással lesz a jövőben induló lakásfejlesztésekre, aminek kapcsán megkérdeztük a hazai ingatlanpiac legfontosabb szereplőit, akiknek válaszait hamarosan egy újabb cikkben közöljük.

Egy kis rozsdaövezet (másnéven barnamező) történelem

(Részlet: A budapesti rozsdaövezetek ingatlanfejlesztési lehetőségei, 2006)

Budapest rozsdaövezetei közül a leghamarabb azok újultak meg, amiknek a legjobb volt az elhelyezkedésük. Ezek természetesen a város belsejében található területek voltak, köztük a MOM Parkkal (egykori Optikai Művek), ami három különböző funkciót valósít meg, hiszen található itt bevásárlóközpont, irodaházak, és lakópark is. A Mammut bevásárló- és szórakoztatóközpont az egykori Ganz Művek területén jött létre, hasonlóképpen az egyik legnagyobb állami rozsdaövezeti beruházáshoz, a Millenáris Parkhoz, amely kiállítások, koncertek és egyéb rendezvények befogadása mellett, szabadidős funkcióval is rendelkezik. Folytatva a bevásárlóközpontok sorát, megtalálható még a WestEnd City Center, ami a Nyugati pályaudvar Váci úti oldalán épült a MÁV által már nem használt területen, és a kiskereskedelmi funkción túl szálloda és iroda funkcióval is rendelkezik.

A Pólus Center és a Duna Plaza hasonlóképpen az előbbiekhez, valamilyen rozsdaövezeten jött létre, előző egy üres laktanya területén, utóbbi a Transelektro vállalat egykori iparterületén létesült. ... Budapest legnépesebb, közel 140 000 főt számláló, és jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlődő kerületében, a XI. kerületben épült meg a kelenföldi Új Buda Center. A bevásárlóközpont, az egykori Kábelgyár rozsdaövezeti területén jött létre, és sok más társához hasonlóan a kiskereskedelmi funkciókon túl, iroda, kulturális, sport és szabadidős tevékenységekre is biztosít lehetőséget. Ahogy az már közhely, de újra és újra előtérbe kerülő tény, hogy egy ingatlanfejlesztés egyik legmeghatározóbb eleme az elhelyezkedés, ami hosszútávon sikeressé vagy sikertelenné teheti a projektet.

Persze nem csak bevásárlóközpontok létesülnek az egykori ipari övezetek, mára már rozsdaövezetekké vált területein. Nagyszámban épülnek az irodaházak, a lakóparkok, és más vegyes felhasználású, vagy egyéb fejlesztések is. A rozsdaövezeti irodafejlesztések leginkább a Váci útra és környékére koncentrálódnak, továbbá megindult a dél-pesti terület, Ferencváros ilyen jellegű fejlődése is. A következő nagy irodafejlesztések lehetnek, a kormányzati negyed fejlesztése, a Nyugati pályaudvar mögötti területen, amely 160-200 ezer négyzetméternyi irodaterületet adna, valamint a befektetők által nagyon várt magassági korlát eltörlése okán elinduló fejlesztések, mely utat adhat az első budapesti felhőkarcolók megépítésére. Nagy esély van rá, ahogy a kormányzati negyed is tanúsítja (az azóta ugye meghiúsult, a szerk.), hogy ezeket a grandiózus beruházásokat rozsdaövezeteken valósítanák meg, így csökkentve a rehabilitációra váró területek számát.

 (Forrás: www.portfolio.hu)