Kína megfelelő fedezettel rendelkezik a közel 30 milliárd dolláros projekthez.
Napjainkban a kínai kereskedelem jelentős része – például az olajimport 80%-a – a keskeny Malaka-szoroson keresztül érkezik (legkisebb átmérője 3 km), ami az Indonéziához tartozó Szumátra szigete és Malajzia közt található. A szoros végén található Szingapúr, ami sokat köszönhet fekvésének.
A Maláj-félsziget keskeny „nyaka" Thaiföldhöz tartozik, itt található az ismert üdülőhely, Phuket is. A Kra-csatorna az Andamán-tengert kötné össze a Thaiföldi-öböllel, átvágva a Maláj-félsziget keskeny, Thaiföldhöz tartozó részét. Az építkezés egyébként nagyjából tíz évet venne igénybe és tízezer embernek adna munkát.
Egyesek az évszázad építési vállalkozásának is nevezték. A csatorna megépülésével nagyjából 1200 kilométernyi tengeri út lenne megtakarítható, és a részben tehermentesített Malaka-szoroson is gyorsabb lenne az áthaladás.
A költségek viseléséért cserébe valószínűleg Kína különböző jogokat kérne, és egy ideig mindenképp övé lenne a csatorna, hiszen Thaiföld önerőből nem tudja a projektet véghez vinni.
Viszont a thai kormány egyelőre nem támogatja az ügyet. Ennek oka, hogy Dél-Thaiföldön jelentős létszámú muszlim kisebbség él, akik szeparatista nézeteket vallanak. Az országrész „levágása" Thaiföldről valószínűleg felerősítené ezeket a tendenciákat. Ugyanakkor jelentős a thai társadalmon belül a projekt támogatottsága, és a hadsereg is mellette van, hiszen a csatorna jobb lehetőségeket biztosítana a hadiflottának is. 2015-ben már aláírtak egy előzetes megállapodást, de ez a szerződés különös körülmények közt négy napon belül felmondásra került a thaiföldi fél részéről.