A bitcoinnal ma már csak spekulálni meg kereskedni érdemes, bányászni csak litecoint vagy ethert – mondja bárki, aki kicsit is konyít a kriptovalutákhoz. A bitcoin a legrégebbi, a leghíresebb és a legértékesebb az összes ilyen virtuális pénz közül (jelenleg 4000 dollár körül van az árfolyama), és azért nem érdemes belevágni a termelésébe, mert az elmúlt pár évben nagyüzemben álltak rá a kínaiak, akikkel képtelenség versenyezni olcsó munkaerő, hardver és áram terén. A Quartz nemrég ellátogatott a legnagyobb kínai bitcoinbányába, és egészen szürreális, amit ott talált.

Ordos egy nagyjából kétmilliós, kínai mércével mérve nem is túl nagy város Belső-Mongóliában. Egyes negyedei szellemvárosnak számítanak, ahol több százezer emberre tervezett lakótelepek, bevásárlóközpontok, irodaházak és iskolák omladoznak teljesen üresen, a túlpörgetett kínai építőipar, és az elmaradó kereslet találkozásának szomorú mementójaként. Belső-Mongólia a kínai bányászat, és az erre épülő energiatermelés és nyersanyaggyártás szíve, iszonyú környezetszennyezéssel, és európai szemmel nézve pokoli életkörülményekkel. Viszont a nyílt színi fejtéssel működő szénbányáknak, és a közvetlen rájuk települt erőműveknek köszönhetően elképesztően olcsó az áram – ez vonzza ide a bitcoinbiznisz nagypályás szereplőit.

Galéria: Bitcoin bánya Kínában 
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A világ bitcointermelésének nagyjából a felét Kína adja, a legnagyobb játékos a piacon a Beijing Bitmain Technologies nevű, meglehetősen zavaros hátterű cég; Hongkongba van bejegyezve, de a legnagyobb résztulajdonosa és irányítója egy Kajmán-szigetekre bejegyzett offshore alapítvány. A Bitmain a világ bitcoinbányász számítási kapacitásának nagyjából 30 százalékáért felelős: a cég mindenben benne van az erre specializált processzorok tervezésétől és gyártásától az ezekre épülő számítógépek építésén át a teljes szerverfarmok felhúzásáig, üzemeltetéséig és bérbe adásáig. És persze vannak saját bitcoinbányáik is, ezek közül a legrégebbi és legnagyobb a 2014-ben felhúzott ordosi telep. (Egyébként már nem sokáig, most épít a Bitmain Kína északnyugati, még eldugottabb csücskében egy még ennél is háromszor nagyobb farmot.)

Az isten háta mögötti, félig üresen álló ipari parkban nyolc, egyenként 150 méter hosszú (kb. másfél focipálya) gyárcsarnokban üzemel a Bitmain gigabányája. A csarnokokban végeláthatatlan sorokban álló polcokon jellegtelen, ütött-kopott fémdobozok, mindegyikben egy egyprocesszoros minimálpécé dolgozik éjjel-nappal, összesen 25 ezer darab. Odakinn nyáron 35-40 fokos hőség, benn kellemes 20-25-öt tartanak az ipari légkondik és ventilátorok. Az üzem áramfogyasztása óránként 40 megawatt, ami nagyjából 12 ezer átlagos háztartás energiaigényének felel meg. A Bitmain a helyi erőműből 30 százalékos kedvezménnyel veszi az áramot, de a villanyszámlája így is napi tízmillió forintnak megfelelő jüan. A biznisz ezzel együtt is brutális nyereséget termel: a mai bitcoinárfolyam mellett napi 7 millió dollárnyi új bitcoin kerül a rendszerbe a bányászatból, ennek a 4 százalékát az ordosi telep állítja elő. Ez kb. 70 millió forintnyi, semmiből teremtett pénzt jelent minden áldott nap, amíg ilyen magas az árfolyam.

A teljes cikk az index.hu-n olvasható.