A munkavállalók ellenőrzésénél a kiindulópontot a Munka Törvénykönyvének (Mt.) azon rendelkezése adja, amely szerint a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni. Ezen szabályhoz kapcsolódóan az Mt. lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy a munkavállalókat a munkaviszonnyal összefüggő magatartásuk körében – akár technikai eszközök igénybevételével – ellenőrizze.

Népszerű, technológiához kapcsolódó ellenőrzési megoldások közé tartozik a GPS-ről való adatgyűjtés és az internethasználat ellenőrzése, azonban a mindennapi életben az e-mail fiókok megfigyelése (melynek szabályait egy korábbi cikkünkben már kifejtettük), illetve a kamerarendszerek kiépítése tekinthető a legelterjedtebbnek.

A munkavállalók kamerás ellenőrzése

Habár a kamerák a munkáltatói ellenőrzési jog gyakorlásának tökéletes eszközének tűnhetnek, az Általános adatvédelmi rendelet (avagy a GDPR) csak szűk körben teszi lehetővé az alkalmazásukat a munkahelyeken.

Gyakori, hogy a munkáltató kifejezetten a munkavállalók tevékenységének ellenőrzése céljából telepít kamerát a munkahelyen, hiszen ezen eszközök tökéletes megoldást jelenthetnek a munkavégzés folyamatos felügyeletére. Emellett a munkáltató gondolhatja azt, hogy a folytonos megfigyelés többletmotivációt is jelenthetnek a munkavállalók számára a szakadatlan munkavégzéshez. Annak ellenére azonban, hogy a munkáltatók számára számtalan előnyt hordozhat magában, a kamerák ilyen jellegű használata jogellenes, hiszen munkajogi és adatvédelmi szabályokat is sért.

Nem lehet továbbá a kamerákat a munkavállalók viselkedésének befolyásolására használni, illetve az olyan kamerák üzemeltetése is tilalmazott, amelyeknek nincsen pontosan meghatározott, egyértelmű célja, vagy kizárólag a munkavállalókat és az általuk végzett tevékenységet figyelik meg. Az elmúlt évek gyakorlata pedig rávilágít arra is, hogy a munkáltatók gyakran szerelnek fel kamerákat ebédlőkben, illetve a munkaközi szünet eltöltésére kijelölt helyen, ami szintén jogellenesnek tekintendő.

Mindezeken felül pedig az eredetileg személy- illetve vagyonvédelmi céllal felszerelt kamerák sem biztos, hogy megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Mindaddig ugyanis, amíg a kamera látószöge alkalmas a munkavállalók indokolatlan megfigyelésére, ugyanúgy jogellenesnek tekintendő az üzemeltetésük, mint a fenti esetekben. Jogellenesség megállapítása esetén pedig a GDPR szerint akár 20.000.000 euró értékű büntetés is kiszabható.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) gyakorlatában viszont a bírságok összege ennél alacsonyabb. Például, egy korábbi esetben egy közterület-felügyeletet ellátó munkavállót a munkáltatója az irodában lévő kamerán keresztül ellenőrzött. Mivel a munkavégzést a kamerán kívül más eszközzel is hatékonyan lehet ellenőrizni, ezért az adattakarékosság elve alapján a munkáltató jogsértést követett el. Így az ügyben a NAIH 1.500.000 Ft-os adatvédelmi bírságot állapított meg a munkáltatóval szemben.

Hogyan felelhetünk meg a jogszabályoknak? – IDE kattintva megtudható az eredeti cikkből.

A kamerákra inkább, mint végső megoldás, nem, mint tökéletes lehetőségként célszerű gondolni, hiszen alkalmazásukra csak nagyon szigorú szabályok mellett van lehetősége a munkáltatóknak. Ha pedig mégis kamerák alkalmazása mellett döntünk, a fenti szempontokat mindenképpen szem előtt kell tartani.

| Forrás: Arsboni.hu / jogaszvilag.hu