Ez a jelenség egyértelmû bizonyítéka a hitelválságnak, még akkor is, ha ez a szám - amelyhez a Coface mûködési területének 65 országából gyûjtötte az adatokat – a krízis kirobbanásakor hagyományosan magasabb értéket mutat. Pontosan emiatt a Coface úgy látja, hogy a jelenlegi válság nem lesz olyan súlyos, mint a 2001-2002-es, amikor a fizetési problémák száma 30 százalékkal növekedett.

A pénzügyi válság két csatornán gyûrûzött be a reálgazdaságba: az egyik a csökkenő amerikai kereslet volt, amely főleg az Észak-Amerikával és az Egyesült Államokkal kereskedő országokat és szektorokat érintette, míg a másik a hitelekhez való jutás nehezebbé válása volt. Ezt tovább súlyosbította a nyersanyag- és az energiaárak növekedése, a nem dollárhoz kötött valuták erősödése és az igen erős verseny. Pillanatnyilag Franciaországot és Németországot kevéssé érinti a probléma. A hazai gazdasági helyzet romlását mutatja, hogy sokkal több fizetésképtelenségi eljárás indul évente, mint bármely európai országban.

Az elektronikai alkatrészek, a papíripar, a kereskedelem, az autóipar, a közüzemek, a légi közlekedés és textilipar minősítését a Coface vagy világviszonylatban értve, vagy csak az Egyesült Államokra és/vagy Nyugat-Európára vonatkozólag rontotta a Coface. Összességében kevés szektornak sikerült kivonnia magát a válság hatása alól; a szerencsésebbek közé tartozik a kohászat, a vegyipar, a finommechanika, a gyógyszeripar, az IT és a kommunikáció. Ezek a szektorok képesek voltak a sokk hatásait csökkenteni jó piaci orientációjuk és erős nemzetköziségük miatt, elsősorban a fejlődő piacokon, ahol a piaci viszonyok még mindig kedvezőbbek.

(Forrás: www.napi.hu)