Az elmúlt hetekben Németországban kirobbant adóbotrány ráirányította a figyelmet a lichtensteini adóparadicsomra. A közhiedelemmel szemben az offshore cégek lehetnek teljesen legálisak, és persze féllegálisak vagy törvénytelenül mûködök is. Létezik olyan nézet is, amely az offshore cégek......világgazdasági szerepét azért tekinti pozitívnak, mert a magasabb adószintû országokat figyelmezteti az adóemelés veszélyeire. Offshore céget ugyanakkor csak annak éri meg alapítani, akinek elég magas jövedelme van, hiszen több ezer dollárra rúghatnak a költségek. Offshore cég lehet egy nem Magyarországon bejegyzett társaság, amelynek egy olyan országban van a székhelye, ahol nem ismerik a társasági adó fogalmát, vagy nagyon alacsony annak szintje.Közismert példa Panama, Bermuda, Jersey és az EU-tag Ciprus is.
Anonimitás, adómentesség
Az offshore cégek létrehozásának egyik oka az, hogy az ilyen típusú cégek bizonyos fokú anonimitást nyújtanak tulajdonosaiknak. Gyakori, hogy ilyen vállalat tesz például egy vételi ajánlatot, és névtelenül lesz tulajdonos egy társaságban - ebben semmi illegális nincs.
Sok történet kering arról, hogy azért az offshore cégek tulajdonosai is kideríthetők. De ez nem feltétlenül igaz, mert vannak olyan országok, ahol az anonimitást igen komolyan veszik.
Egy másik indok lehet arra, hogy valaki offshore céget hozzon létre, hogy így egyes üzleti tranzakciók adómentessé válhatnak. Nemrég történt például Angliában, hogy az ottani Tesco eladta inatlanjainak nagy részét egy Kajmán-szigeteki offshore cégen keresztül, de közismert hasonló példa a Malévé is.
Kofferban is hazahozhatjuk
Az egyik legnagyobb gond az ilyen cégeknél, miként tudja úgymond hazahozni az így szerzett jövedelmet. Ennek legális módja az osztalékadó befizetése. De ezzel vigyázni kell, mert az adótörvény ismer egy olyan fogalmat, hogy az alacsony adókulcsú államból szerzett osztalék egyéb jövedelemnek számít.
Illegális módja a jövedelem élvezetének, ha valaki kofferben hozza haza a pénzét. Féllegális módja pedig számtalan létezik: például hitelt veszek fel az offshore cégemtől, vagy a cég bankkártyáját használom.
Az egzotikus szigeteken anonim bankszámla nyitása sem ütközik akadályokba, az Európai Unióban pedig például Ausztriában komolyan védik a bankszámlaszámok névtelenségét. Tehát nem mindenhol veszik olyan komolyan az átláthatóságot, mint Magyarországon, ahol szinte minden információt az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátani.
Szlovákia nem offshore, de majdnem az
A ma annyira divatos Szlovákia nem tartozik az offshore kategóriában, hiszen ott teljesen normális adókultúra van. De aki Szlovákiában alakít céget, az komolyan meg tudja károsítani a magyar államot. Ha körülnézünk, megdöbbenünk, mennyi szlovák rendszámú autó fut az utakon - csak a regisztrációs adót tekintve is, ez komoly adókiesés a magyar államnak.
Ha végigsétálunk egy nagy parkolón, akkor rengeteg olyan, német rendszámú autó láthatunk, amelyek tulajdonosai nem minden esetben német állampolgárok. Itt persze nem offshore cégekről, hanem egyszerû adókikerülésről van szó.
Kinek éri meg?
Offshore céget egészen komoly jövedelem felett éri meg alapítani. Egy ilyen társaságban arányaiban jelentősek lehetnek a jogi és egyéb költségek, ami miatt kisebb jövedelem alatt egyszerûen értelmetlen mûködtetni ezeket. (Bérből és fizetésből élőknek semmiképpen sem érdemes.) Sokszor egyébként csak egy-egy tranzakció miatt alkalmaznak offshore céget.
Ilyen vállalat alapításához nem kell kiutazni, ezt Magyarországról is el lehet intézni. Ezeknél az ügyvédi irodáknál komplett táblázatok vannak az alapítás, illetve a mûködtetés költségeiről. Ezek az összegek néhány ezer dollárra tehetők.
Az amerikai pénzügyminisztérium szerint ilyen cégekben mintegy ötezer milliárd dollár van, ami ma már komoly világgazdasági kockázatot rejt magában.
Igaz, ezek a tőkék nem teljesen ellenőrizetlenek, mert ha egy nagy amerikai vállalat offshore cégen keresztül lép be Európába, attól még az így mozgó pénzeszközök szerepelnek az anyacég könyvelésében, nyomon követhetőek, azaz nem vesznek el a részvényesek számára.
(Forrás: www.mfor.hu)
