Megnéztük, hogy az elbocsátottaknak milyen ágazatokban van esélyük elhelyezkedni.

Elemzők szerint általánosságban elmondható, hogy a hazai munkaerőpiac jelenleg jóval kedvezőbb képet mutat annál, mint amitől a válság elején tartani lehetett. Bár tavasszal a kereskedelem, a vendéglátás és a gyártás területén országszerte sokan elvesztették az állásukat, úgy tűnik, nagy részük azóta ismét talált munkát.

A mélyponton, áprilisban körülbelül 130 ezren kerültek utcára a járvány következményeként. Az átmeneti bezuhanás után nyár elejével javulás kezdődött, és a legtöbb ágazatban augusztustól novemberig a cégek nagyjából visszaálltak a januári foglalkoztatási szintre.

Példátlan év

Arról már korábban is születtek elemzések, hogy a turizmust és a vendéglátást érintette legsúlyosabban a koronavírus-járvány. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint április hónapban a közel 70 ezer regisztrált új álláskeresőből nagyjából 17 ezren dolgoztak korábban az ágazatban. Az adóhatósághoz leadott létszámadatok alapján a húsz legnagyobb szállodaipari vállalat alkalmazottainak száma áprilisban átlagosan hét százalékkal volt alacsonyabb, mint februárban – összegezte a statisztikai adatokat a G7 gazdasági portál.

A vendéglátásban ez a szám kissé magasabb, amihez hozzájárul, hogy a viszonylag sok embert foglalkoztató közétkeztetési cégeknél esetenként a munkatársak 25-30 százalékát is elküldték.A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) becslése szerint a szállodáknál 30-40, a vendéglátásban 70-80 százalékos lehetett a leépítés, azaz a két iparágban több tízezer munkahely szűnt meg tavasszal. Az MSZÉSZ októberben közzétett trendriportjából az is kiderül, hogy augusztusban a hazai szállodákból még mindig csupán 892 üzemelt a múlt évi 1051-gyel szemben. Ugyanebben a hónapban Budapesten – a külföldi kereslet drámai visszaesése miatt – a tavalyi 210-zel szemben csupán 163 hotel működött, a többit ideiglenesen bezárták.

Ugyanakkor a vendéglátás bizonyos szegmensei a válság idején még növekedni is tudtak. Ilyen volt például az ételkiszállítás, amely felszívta a más területeken feleslegessé vált munkaerő egy részét.

Az állásközvetítők is észlelték a szektor válságát

A Profession.hu a vendéglátás és turizmus területén idén általános növekedést figyelt meg az egy álláshirdetésre eső jelentkezőszámokban és az egy jelentkezőre eső jelentkezésszámokban egyaránt – tudtuk meg Tüzes Imrétől, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment-vezetőjétől. Ennek elsődleges és logikus oka, hogy 2020 második és harmadik negyedévében szignifikánsan kevesebb volt a meghirdetett pozíció az álláspiacon. Az egy hirdetésre eső jelentkezőszám az „ügyfélszolgálat” kategória után a „turizmus-vendéglátás” kategóriában nőtt a legnagyobbat (78%), ezt követi az „értékesítés, adminisztráció” és a „marketing”. Tavaly egy pályázó átlagosan kilenc álláshirdetésre jelentkezett a „turizmus-vendéglátás”területén, idén ez a szám 30 százalékkal, tizenkettőre növekedett. A meghirdetett pozíciók csökkenése miatt az összes jelentkezésszám 20 százalékkal esett vissza a kategóriában, a jelentkezőszámot nézve ez a csökkenés 10 százalékos.

A Profession Önéletrajz Adatbázisának friss elemzése is igazolta a szektort illető becsléseket. A munkatapasztalatként a „vendéglátás-turizmust” megjelölők összesítéséből ugyanis kiderült, hogy a terület iránt érdeklődők aránya az összes jelöltszámhoz képest 8 százalékról 11 százalékra nőtt. Ez a három százalékpontos növekedés nem tűnik jelentősnek, az eltérés azonban tízezres nagyságrendű. Ez arról ad visszajelzést, hogy nagy számú olyan jelölt került a munkaerőpiacra, akik a szektort sújtó válság miatt kényszerültek álláskeresésre – magyarázza Tüzes Imre.

A nyári szezon közbeszólt

Hajnal Donát, az Adecco Magyarország service delivery managere is megerősítette, hogy március-áprilisban hirtelen nagyon sok álláskereső jelent meg náluk a turizmus-vendéglátás területéről, a legkülönfélébb képzettségi szintet igénylő állásokból.

Az Adecco jellemzően a gyártóipar egyszerűbb, operátori, maximum műszakvezetői pozícióiba toboroz munkavállalókat, s a vendéglátásból érkezők többsége nyitottnak bizonyult az ilyen típusú váltásra. A munkát kínáló cégek azonban – akár az élelmiszeripari, akár a még működő autóipari vállalatok – mind bizalmatlanok voltak velük szemben, mondván, hogy a nyári turisztikai szezon beindulásával el fognak szivárogni. Márpedig ezeken a helyeken két-három hónap a betanítási időszak, ami után egy új kolléga termelő munkát tud végezni.

„Ahol mi irányítjuk a teljes kiválasztási folyamatot, ott munkaerő-kölcsönzőként felvettük ezeket az álláskeresőket. Alapvetően nem is volt velük gond, megbízhatóan dolgoztak egy ideig. De aztán bejött, amitől a cégek tartottak: ahogy vége lett a kijárási korlátozásnak, és beköszöntött a vidéki turizmus szezonja, visszatértek az eredeti szakmájukhoz. Nekünk Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megyékre van alaposabb rálátásunk, ebben a három megyében azóta sem jelentek meg újra az álláspiacon a turizmus-vendéglátás szektor képviselői” – összegzi az Adecco tapasztalatait Hajnal Donát.

A gyártósor nem opció

Az ősz beköszöntével a feldolgozóiparban óriási munkaerőigény keletkezett a tavaszi-nyári hónapokban kiesett termelés pótlására. A ManpowerGroup ügyvezető igazgatója, Fehér Tamás szerint azonban az itt megnyíló állások nem jelentenek igazi alternatívát a turisztikai és vendéglátóipari szakembereknek.

„A turizmus-vendéglátás szektorban a legtöbb munkakör emberi interakciót igényel, még a szállodai takarító is találkozik a vendéggel. A gyártósornál végzett munka ehhez képest borzasztó monoton és kötött, a pihenőidő is percre pontosan meg van határozva, a munkarend a gépekhez igazodik" – mutat rá a különbségre a szakember.

"A turizmus és a vendéglátás azonban olyan területek, ahol relatíve szabadon mozognak és kommunikálnak az emberek. Sokéves tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy a pszichometriai jellemzőket vizsgálva a két terület nem kompatibilis egymással. Egy kommunikatív, extrovertált személyiség nem fog jól teljesíteni olyan munkakörben, ahol csöndben, nagy monotonitástűréssel kell dolgozni. Ez azt jelenti, hogy néhány nap után jó eséllyel azt mondja: inkább a munkanélküliség. Nem a képességekkel és a szándékkal van a gond, de gyomorgörccsel, utálkozva nem lehet végezni a napi munkát.”

Csak átmeneti időre

Mindhárom állásközvetítő cég munkatársa megerősítette, hogy tapasztalataik szerint a turizmus-vendéglátás területéről érkezők saját bevallásuk szerint is csak átmeneti időre keresnek munkát, amint tehetik, szeretnének visszatérni a szakterületükre. Az álláskeresésben ez is gondot jelent, hiszen a cégek nagyon ritkán hirdetnek három vagy hat hónapra szóló munkalehetőséget. És különben is, mit jelent az átmeneti idő? Ki tudja, mikor fog beindulni a turizmus?

A szakemberek abban is egyetértenek, hogy a szektorban dolgozók speciális képzettsége más területen nem igazán használható. Az erős nyelvtudással rendelkezőknek azonban több lehetőségük van az elhelyezkedésre. Fehér Tamás szerint például jól boldogulhatnak a Budapesten is működő multinacionális szolgáltatóközpontokban (SSC – Shared Service Center). Az itt kínált munkakörök egy része nem igényel szakirányú felsőfokú végzettséget, kvázi betanított szellemi munkáról van szó, számlákat kell ellenőrizni, megrendeléseket rögzíteni stb. Itt a nyelvtudás a szűk keresztmetszet, ugyanis ezek a központok akár húsz nyelven is szolgáltatnak. A Shared Service Centerekben ma is van felvétel, bár sokkal kevesebb a nyitott pozíció, mint a válság előtt. Meg kell küzdeni egy-egy állásért, de például egy nyelveket beszélő utazási irodai vagy szállodai szakembernek ez reális alternatívát jelenthet.

(Forrás: turizmus.com)