A már másfél éve jelenlévő koronavírus-járvány legnagyobb elszenvedője a tavalyi évben kétségkívül a hazai albérletpiac volt. A járvány első és második hulláma alatt a tulajdonosoknak kellett versenybe szállniuk a bérlőkért. Rekordszámú kiadó ingatlan került a piacra, a kereslet pedig mélypontra süllyedt leginkább az online oktatásnak és a turisztikai szezon elmaradásának köszönhetően.
A kínálati árak az első hullám alatt 6%-ot zuhantak a fővárosban, országos szinten azonban nem volt ennyire drasztikus a visszaesés. Egy hazai ingatlanhirdető- és kereső portál górcső alá vette a járvány utáni albérletpiaci helyzetet, valamint a kiadó lakáspiac jövőjét is.
Járvány utáni talpraállás
A koronavírus-járvány kitörése után másfél évvel is még érezhető a pandémia negatív gazdasági hatása a hazai albérletpiacon. Az év első felében a bérlők voltak jobb pozícióban a bérbeadókkal szemben a túlkínálat és az elmaradott kereslet hatására. A fővárosi bérleti díjak a két évvel ezelőtti mélypontra süllyedtek, egy évvel ezelőtt átlagosan 3300 forintos négyzetméter áron lehetett kiadó lakáshoz jutni. Ez azt jelentette, hogy a meghirdetett lakások zöme már 100 ezer forint alatti bérleti díj ellenében került kiadásra.
Idén – az országos statisztikák alapján – 4,2%-os áremelkedés ment végbe január és július között, azonban az átlagos négyzetméterár a kiadó lakások esetén nem sokkal haladja meg a 2018-as árakat. Az ingatlannet.hu hirdetés portál statisztikái szerint a júliusi országos négyzetméterár átlagosan 2743 forint volt, míg Budapesten 3305 forint. A portál felmérése szerint jelenleg a fővárosban az átlag négyzetméter 67, míg az átlagos bérleti díj 220 ezer forint. Persze a portál adatbázisában található kiadó lakások többsége ennél kisebb és jóval olcsóbb is: a legtöbb lakás 30-50 négyzetméteres, amelyért havi 90-110 ezer forintot kérnek a tulajdonosok.
Ezután jöhet az árrobbanás az egyetemi városokban
A portál statisztikái szerint a nyári hónapokban stagnálás jellemezte a főváros és az egyetemi városok bérleti díjait is, azonban az őszi hónapok beköszöntével az albérletpiaci bővülés alább maradhat, amely az árak emelkedését hozhatja el. A kereslet újjáéledésében nagy szerepet játszhat a jelenléti oktatás újraindulása, amely egyaránt hazai és külföldi hallgatókat fog az egyetemi városokba vonzani. Emellett a gazdaság élénkülése és a munkalehetőségek javulása is pozitív hatással lehet az albérletpiacra. Az idén jócskán a szokásosnál gyengébb turisztikai szezon is az őszi hónapok alatt felélénkülhet az átoltottság növekedésével párhuzamosan, így sok lakástulajdonos visszaállhat a rövid távú – úgynevezett Airbnb – lakáskiadásra.
Ilyen árak jellemzik most az egyetemi városokat
A legnagyobb vidéki városban, Debrecenben a bérleti díjak jelenleg 2470 forint körül mozognak négyzetméterenként, ami 9,7%-kal haladja meg az év eleji átlagárat. Szegeden január óta közel 17%-kal emelkedett a kiadó lakások átlagos négyzetméter ára. Jelenleg 2300 forintos négyzetméterár jellemzi a kiadó lakások zömét a napfény városában. Győrben 2457 forint egy négyzetméter átlagosan, míg Pécsett 2336 forint.
I Forrás: Ingatlannet.hu
