A napi nyolc óra munkaidő az esetek többségében csak elviekben teljesül, felmérések tucatjai mutatták már ki, hogy az aktívan töltött szakasz ennek extrém esetben csak a felét teszi ki. Egy most publikált kutatás az irodai dolgozók tíz leggyakoribb időtöltését szedte össze. Nehéz úgy dolgozni folyamatosan, ha közben állandóan ...
... ellenőrizzük a személyes e-mailjeinket, időnként ki kell, hogy nyújtsuk a lábunkat, meg kell beszélni az aktuális pletykákat. Máskor egyszerûen nincs kedvünk semmihez, esetleg személyes ügyeinket intézzük el a munkaidőben. A Salary.com felmérése szerint napközben talán csak perceknek tûnnek azok a kitérők, melyek a feladatainktól elvonnak, ám összegezve meghaladják a 2 órát. Emellett az emberek tevékenységét naplózó összesítés az inaktív időszakba sorolta az étkezéssel töltött közel egy órát is. Összességében a szakemberek arra jutottak, hogy az alkalmazottak naponta kevesebb mint 5 órát dolgoznak egy átlagos 8 órás munkanapon. A kutatás ugyan nem terjedt ki Magyarországra, ám a trendek feltehetően hasonlóak.
A tíz leggyakrabban említett munkán kívüli irodai tevékenységek az alábbiak
(a helyezések az említések gyakoriságát mutatják):
1. szörfözés az interneten,
2. csevegés a munkatársakkal,
3. személyes ügyek intézése,
4. "láblógatás",
5. magánjellegû anyagok írása, másolása,
6. személyes telefonhívások lebonyolítása,
7. másik állás keresése, jelentkezés rá,
8. magánéleti tevékenységek tervezése,
9. késve érkezni, korábban elmenni,
10. egyéb "naplopás"
A felmérés készítői megkérdezték a HR-menedzsereket is, hogy szerintük mennyi időt töltenek dolgukat elhanyagolva az irodába kollégáik. Arra ugyan senki nem számított, hogy mindenki végigdolgozza a munkaidő minden egyes percét, ám az elpazarolt időt jócskán alábecsülték. A HR-esek ugyanis fele annyira számítottak: az étkezésre fordított idő mellett egy óra lógással számoltak. A munkaadók így évente csak az Egyesült Államokban 759 milliárd dollárt költenek olyan fizetésekre, amelyekért igazi munkára számítottak, de ténylegesen nem történtek meg. Néhány szakértő mindazonáltal vitatja, hogy a teljes összeg veszendőbe menne, a munkavállalók iránt empatikusabban viszonyuló kutatók ugyanis azt állítják, hogy a munka közben is kell a rekreáció. Ennek köszönhetően ugyanis a munkavállalók kreatívabban tudnak egy-egy problémát megközelíteni, és hatékonyabban tudják azokat megoldani.
(Forrás: www.mfor.hu)
