Már csak két és fél hónap van arra, hogy a munkáltatók kiadják a múlt évre járó valamennyi, de eddig ki nem adott szabadságot, ráadásul az idei évre járó szabadság háromnegyed részét is idén kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani a Magyar Közlöny 39. számában megjelent törvénymódosítás szerint. Az új szabályok ...
... előírják, hogy az idei, illetve az ezt követő években igénybe vehető alap és pótszabadságok összességének háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni, csak egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben. A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság legfeljebb egynegyed részét. Egyrészt hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a mûködési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre. A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása az egyéb szervezési lehetőségek kihasználása ellenére is a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése.
A törvénymódosítás szerint amennyiben a munkáltatónak sikerül megegyeznie a szakszervezettel, vagy a szakszervezetekkel, akkor a kollektív szerződésben szerepelhet, hogy a szabadság egynegyed részét az esedékességi évet követő március vége helyett június végéig lehet átvinni. Az csak átmeneti rendelkezés, hogy a múlt évre járó, de ki nem adott szabadságokat az idén a március végi időpont helyett szeptember végéig kell kiadni. Az új szabályok szerint a munkavállalók három nap szabadságot, legfeljebb három alkalommal az általuk megjelölt időpontban az előzetes 15 napos bejelentési kötelezettség nélkül is igénybe vehetnek. Az alapszabadság egynegyed részének igénybevételi idejét eddig is a munkavállalók határozhatták meg, de ezt az igényt 15 nappal előbb jelezniük kell a munkáltatónak.
Ez a szabály továbbra is fennmarad, az egynegyed részből három nap viszont a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség nélkül is lehívható. A munkáltató igényére viszont az igénybevétel indokoltságát igazolni kell. Mindez jelentős változás a korábbiakhoz képest. Az új szabályok áprilisi hatálybalépése előtt a munkáltató akár a munkavállaló által meghatározható egynegyed részen felüli háromnegyed részt is átütemezhette a következő évre, sőt az egész szabadságot is, ha a munkavállaló nem használta ki az egynegyed rész igénybevételét. A korábbi szabályok szerint a következő évben június végéig kellett kiadni ezt az átütemezett szabadságot, de kollektív szerződés esetén ez lehetett akár december vége is.
(Forrás: www.mfor.hu)
