Külön egyéni megállapodást köthetnek a munkavállalók a munkáltatókkal az általánosan engedélyezett, legfeljebb évi 200 óránál 100 órával több rendkívüli munkára, azaz túlórára a munka törvénykönyve július elsejétől hatályos módosítása szerint. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala erősen ...
... bírálta a javaslatot, szerintük ez tovább erősíti a dolgozók kiszolgáltatottságát. A munkáltatói oldal viszont alapvető elvárásaként fogalmazta meg a lehetőséget. Az egyéni megállapodás csak akkor köthető meg, ha a munkáltató az adott munkakörre nem tud felvenni másik munkavállalót, vagy ha az adott munkakör speciális felkészültséget, gyakorlatot igényel. A megállapodást csak írásban, s legfeljebb egyéves időtartamra köthetik meg, a legfeljebb 10 dolgozót foglalkoztatóknál maximum egy dolgozóval, 10 dolgozó feletti létszámnál a dolgozók 10 százalékos mértékéig.
A munkavállalók tiltakoztak
Az eredeti törvényjavaslatban szerepelt még egy másik egyéni megállapodás is. Ezek szerint a dolgozó a munkáltatóval kötött egyéni szerződésben vállalhatta volna a heti legfeljebb 48 órás munkaidőn felül a további 12 órányi munkát is. A megállapodást ügyeletre, folyamatos munkarendnél köthették volna meg, de csak akkor, ha az adott munkahelyen van kollektív szerződés, s az eleve rendelkezik a 200 óránál több ügyeletről, rendkívüli munkáról. A munkavállalói oldal tiltakozására viszont ez a rendelkezés nem került be a törvénybe.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldal tiltakozott egy harmadik módosítás ellen is. Nem fogadta el azt a módosítási javaslatot, hogy az általánosan alkalmazható legfeljebb két hónapos munkaidőkeretet legfeljebb három hónapra emeljék. Egyébként az Európai Unió irányelve általánosan négy hónapos keretet tesz lehetővé. Ezt a tiltakozást nem vette figyelembe a törvénymódosítás, az általánosan alkalmazható keretet három hónapra emelte.
Alkalmazkodik a piaci igényekhez
A munkaidőkeret intézménye azt jelenti, hogy ennek átlagában kell eleget tenni a munkáltatónak a heti 40, rendkívüli munkával legfeljebb 48 órás, vagy készenlétnél a legfeljebb 72 órás munkaidőnek. A munkáltatónak így lehetősége van arra, hogy a keret időszakának egy részében az átlagosnál több munkát rendeljen el, az átlag érdekében viszont az időszak másik részében csak kevesebbet. Így jobban alkalmazkodhat a piaci igényekhez. Minél hosszabb a keret ideje, annál nagyobb ez a lehetőség. Az egy vagy több munkáltatóval kötött kollektív szerződés esetén a korábban négy hónapra és fél évre vonatkozó keretet egységesen fél évben határozta meg az új jogszabály. Idényjellegû munkakörökben viszont maradt a négyhónapnyi keret.
A módosítás egy másik eleme az ügyeleti időre vonatkozik. Ezek szerint a jövő év január elsejétől teszi kötelezővé, hogy a munkáltató az ügyeleti és az ügyeleti időn kívüli rendkívüli munka egészével kalkuláljon a napi legfeljebb 12, a heti legfeljebb 48, illetve készenlétnél a napi legfeljebb 24, a heti legfeljebb 72 órás munkaidő számításakor. Azt, hogy az ügyeletet is munkaidőként kell figyelembe venni, mert a munkavállaló a munkáltató által kijelölt helyen tartózkodik – tehát nem rendelkezik szabadon idejével – az Európai Bíróság mondta ki több perben is a közelmúltban.
(Forrás: www.fn.hu)
