Hazánkban jelenleg közel 15 000 élelmiszeripari tárgyú védjegy van hatályban, ami az összes védjegy 27,63%-át jelenti. 2020-ban 13,7%-kal több védjegyet iktattak, mint a megelőző évben, de öt éves viszonylatban az új élelmiszeripari védjegy bejelentések száma enyhe hullámzás mellett stagnál. Pedig a védjegyoltalmak segítségével a hazai kis- és középvállalkozások (KKV) is sokat tehetnek értékeik megóvásáért, megerősíthetik pozíciójukat a hazai és nemzetközi piacon, és akár több tízmillió forintos haszonra is szert tehetnek.

A horvát építési piacon a turizmus, és így a szállodaépítések nagy pofont kaphatnak a háború miatt, viszont a mélyépítésnek még előnyös is lehet, ha a háború miatt Oroszországon kívüli forrásokhoz fordul az EU gázellátásért. Szlovéniában a lakásépítés teljesítménye továbbra is magas, de az elmarad a kereslettől, amely a lakóingatlanárak gyors emelkedését okozza, miközben - Magyarországhoz hasonlóan - itt is emelkednek a nyersanyagárak, drágul a vas, az alumínium, illetve az energiaárak miatt a cement is.

A használt és új építésű ingatlanok ára között komoly eltérés van a fővárosban. Ez azonban még nem feltétlenül pénzügyi érv arra, hogy inkább egy évtizedek óta álló lakásba költözzünk. Vagy mégis? A Pénzcentrum cikksorozatának első részében a budai kerületek lakáspiacát vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hogyan is néz ki forintosítva az „újat vagy használtat vegyünk?” dilemma.

Februártól márciusig legalább 30 milliárd forintot nyertek a családok az élelmiszerek árstopjával. A boltosok pedig ennyit buktak rajta. És ki tudja, hol a vége, az árstopnak és az ételárak emelkedésének. Minél messzebb, annál nagyobb lesz a számla. Kérdés, ki állja a végén.