Az idei évben több mint 200 alkalommal írtunk valamilyen esemény kapcsán a logisztikai ingatlanok piacáról, vagyis heti átlagban közel négyszer, de nemcsak a hírek száma növekedett, hanem az ingatlanfejlesztők szektor iránti érdeklődése is. Az elmúlt két évben sok olyan fejlesztő indított logisztikai fejlesztést, akik korábban más terepeken – iroda, lakás, kiskereskedelem – voltak csak érdekeltek. Mi változott meg és miért értékelődött fel ennyire a logisztikai ingatlanok szerepe?

A koronavírus kezdeti felbukkanása 2020-ban még okozott izgalmakat a megelőző évek tempós bővüléséhez szokott hazai kiskereskedelemben, de több más országgal ellentétben nem borította a lakossági fogyasztást naponta kiszolgáló ellátási láncot. Magyarországon elmaradtak a sokkoló felvételeken külföldről tudósított tavaszi pánikvásárlások, ahogy a polcok kifosztása után a kényszerű áruházi leállások sem fordultak elő, és a járványhatásokat kivédhette a lakossági fogyasztás stabil vásárlóereje. 

A tavalyi év után, 2021-ben is számos témában készítettünk nagymintás felméréseket. Kutatásaink kitértek többek között a lakosság lelkiállapotára; a hazai élelmiszerboltokban kapható magyar termékek megítélésére; de olvasóink megtudhatták azt is, milyen az egyes szakmák megbecsültsége Magyarországon. Összefoglaló cikkünkben mutatjuk felméréseink legfontosabb megállapításait, amennyiben pedig a részletek is érdekelnek, tovább is tudsz navigálni az adott felmérésre.

A felhasználók várakozása szerint 2030-ban úgy fogunk majd bevásárlóközpontokba látogatni, hogy a kiterjesztett valóságot kínáló okosszemüvegek vagy épp a mozgásérzékelős ruhák révén nemcsak a fizikai, hanem a virtuális valóságban is átélhetjük a vásárlás, vagy csupán az érdeklődő nézelődés élményét a plázákban – derül ki az Ericsson fogyasztói trendeket vizsgáló laborja, a ConsumerLab legújabb jelentéséből.