Öt éves viszonylatban kétszeresére nőttek a költségek.Nem menekülnek a bérlők, szépen meg kell fizetniük, ha megújult irodában szeretnének dolgozni. Nem is keveset kell kiizzadni, köszönhetően annak, hogy a kivitelezési költségek (anyag és munkadíj) szépen megugrottak az elmúlt években. Persze, lehet alkudozni a bérbeadóval, az akár a költségek egy részét át is vállalhatja, de ez nem általános. 

Hogyan változnak az irodák a következő években és minek köszönhető a megnövekedett kollaborációs terek iránti igény?Az utóbbi két évben jelentősen átalakult a szemléletmódunk az irodai munkavégzéssel kapcsolatban, viszont nem mindegy, hogy a munkakörnyezetünk ezeket a változásokat milyen mértékben követi le. 

Költözni rendkívül drága lett, ezért is inkább az irodák belső átalakítására költenek a bérlők. A munkaadók minden eszközzel igyekeznek visszatérésre bírni dolgozóikat. A céges irodapolitika kvázi HR-kérdés lett.

Jóllehet a pandémia itthon és regionálisan egyaránt megingatta az irodapiaci volumeneket, összességében mégis pozitív a szaldó. Az elmúlt két év ugyanakkor az iroda létének megkérdőjelezéséről, az irodaátalakítás létjogosultságáról is szólt. A home office ugyanakkor nem feltétlenül elégíti ki a társas szükségleteinket, ezért kiegyensúlyozottabb otthoni/irodai munkavégzési arányra törekszünk, ha van rá módunk, amihez célirányos fejlesztések, valamint az üzleti szféra, a helyi közösségek és a városfejlesztés együttműködésére van szükség – hangzott el a JLL sajtóreggelijén, amelyen a magyar és a régiós irodapiac meghatározó trendjei is terítékre kerültek. Utóbbi kapcsán azt is kiemelték, a jelenlegi alapanyag- és energiaárak mellett meglehetősen bizonytalan, hogy mennyi iroda is fog épülni a következő években.