Jöhet a 6000 milliárd forintos mentőöv, de még éveket kell várni

Május végén fontos megállapodás született Brüsszelben: Magyarország hozzáférhet mintegy 16,4 milliárd eurónyi, vagyis közel 6000 milliárd forintnyi uniós forráshoz.

A pénz jelentős részét közlekedési fejlesztésekre, vasútépítésekre, valamint bérlakás- és kollégiumprogramokra fordíthatják. A beruházások nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem a kisebb alvállalkozóknak is komoly munkát biztosíthatnak.

A jó hírek ellenére azonban az építőipar szereplőinek még hosszú ideig ki kell tartaniuk. A támogatások várhatóan legkorábban az év végén érkezhetnek meg, a piacot valóban felpörgető projektek pedig inkább 2027-ben indulhatnak el.

Már most látszanak a baj jelei

Az idei év első négy hónapjában az ágazat teljesítménye 2,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Bár áprilisban az út- és vasútépítések némi javulást hoztak, a magasépítések volumene 6,2 százalékkal esett vissza, az új szerződések száma pedig 9,3 százalékkal csökkent.

Ez különösen aggasztó, hiszen a most hiányzó megrendelések hónapokkal később a kivitelezéseknél is éreztetni fogják hatásukat.

A közbeszerzések összeomlása több ezer céget sodort bizonytalanságba

Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint a választási év jelentősen visszavetette a piacot. 2026 első öt hónapjában az állami és közösségi építési közbeszerzések volumene a felére esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A nagy állami projektek felülvizsgálata több ezer alvállalkozót és beszállítót hozott nehéz helyzetbe. A vállalkozások számára jelenleg szinte az egyetlen kedvező tényezőt az energia- és üzemanyagárak csökkenése jelenti, de ez önmagában kevés ahhoz, hogy érdemi fordulatot hozzon.

Tömegesen tűnnek el a cégek

A megrendeléshiány egyre látványosabban jelenik meg a vállalkozások számában is. Május végére 57 ezer alá csökkent a társas építőipari cégek száma, miközben az év első öt hónapjában jóval több vállalkozás szűnt meg, mint amennyi újonnan alakult.

Különösen riasztó, hogy az elmúlt években megszűnt cégek közel 85 százaléka felszámolással vagy kényszertörléssel fejezte be működését, gyakran kifizetetlen számlákat és félbehagyott projekteket hagyva maga után. Idén májusig már több mint 3600 új megszűnési eljárás indult.

Az építőiparban most nem a növekedésről szól minden

Alföldi Csaba, az Opten szakértője szerint a kivitelezők számára jelenleg nem a politikai bejelentések, hanem a tényleges megrendelések számítanak. A tavaszi adatok alapján a szektor szereplői egyelőre a túlélésre rendezkedtek be, és a tartós fellendülésnek még nem láthatók a jelei.

Ezekben a térségekben a legnagyobb a mozgás

Az Opten Cégfluktuációs Indexe alapján országosan 16,62 százalékos volt az építőipari cégek mozgása májusban. A legnagyobb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegye mutatta, míg a legstabilabb helyzet Zala, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyében alakult ki.

A szakértők szerint a következő hónapok sorsdöntők lehetnek. Az uniós források hosszabb távon új lendületet adhatnak az ágazatnak, de addig sok vállalkozásnak még át kell vészelnie a jelenlegi, rendkívül nehéz időszakot.