Két korábbi belvárosi nyertesszegmens is egyszerre veszíthet lendületéből a budapesti ingatlanpiacon: az Airbnb-re építő garzonoké és a nagy presztízsű, 200 millió forint feletti lakásoké. A rövid távú kiadásra vásárló befektetők a szabályozási bizonytalanság miatt eltűntek, miközben a rossz állapotú garzonok négyzetméterára sok helyen már az új építésű lakások árszintjét közelíti. Ezzel párhuzamosan a nagy belvárosi lakások tulajdonosai is nehéz helyzetbe kerültek, mert a korszerűtlen elosztás és a felújítási igény akár 40–50 millió forintos többletköltséget jelenthet. A szakértő szerint ezek az ingatlanok hónapokig vagy akár évekig is beragadhatnak a piacon, különösen úgy, hogy a befektetői kereslet gyakorlatilag eltűnt. A folyamat azt jelzi, hogy a belvárosi lakáspiacon a korábbi hozamelvárások és presztízsárak helyét egyre inkább a piaci realitás kényszerítheti ki.

A szakértők szerint az italgyártók számára egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a fogyasztói igények átalakulása. Az egészségtudatos termékek iránti kereslet növekedése új fejlesztéseket ösztönöz, miközben a hagyományos kategóriák, köztük a sör, továbbra is erős piaci pozícióval rendelkeznek. A témák kiemelt szerepet kapnak a 2026. november 10–12. között Nürnbergben megrendezett BrauBeviale szakkiállításon is, ahol az iparág szereplői az új fogyasztási szokásokra, az alkoholmentes termékekre, valamint a rugalmas és gazdaságos gyártási megoldásokra keresik majd a válaszokat.

A mesterséges intelligencia körüli eufória egyik leggyakrabban hangoztatott ígérete, hogy bárki építhet globális vállalkozást néhány alkalmazottal, vagy akár teljesen egyedül. Az elmúlt hónapokban egyre többször találkozhattunk az „egyszemélyes unikornis” fogalmával: olyan vállalkozással, amelynek értéke eléri az egymilliárd dollárt, miközben szinte nincs alkalmazotti állománya. Az AI-forradalom hívei szerint ez már nem science fiction, hanem a közeljövő üzleti modellje.

A Prologis Research friss elemzése szerint 2025-ben világszerte a modern logisztikai területek már mintegy 30%-ában használtak automatizációs megoldásokat, ami 5-10%-os növekedést mutat az öt évvel korábban mért adatokhoz képest. A Prologis trendelőrejelzése szerint globálisan további erősödés várható: 2035-re a modern raktárak akár fele alkalmazhat automatizált technológiákat. A raktárautomatizáció várhatóan a közép-európai, így a hazai logisztikai piacot sem hagyja hosszú távon érintetlenül.