Az Ausztriából Ukrajnába tartó, hatalmas készpénzt és aranyat szállító konvoj ügye újra ráirányította a figyelmet arra, milyen szigorú szabályok vonatkoznak a pénz határon átnyúló mozgatására. Az Európai Unióban 10 ezer euró felett kötelező bejelenteni a készpénzt az EU külső határán, és a hatóságoknak meg kell adni a pénz eredetét és a szállítás célját – mondta Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője. A szabályok megszegése súlyos bírságot, a pénz lefoglalását, sőt büntetőeljárást is eredményezhet.

A Varsovia Egyetem 2026-os kutatása szerint Magyarországon az érettségizett átlagkeresethez képest egy alapdiploma (BA/BSc) átlagosan nagyjából 200.000 forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma (MA/MSc) pedig már 450.000 forintos (közel 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet. A számítások alapján ez éves szinten – a végzettségi szinttől függően – megközelítőleg 2,8-6,8 millió forintos bérkülönbséget is jelenthet. Noll-Batek Frigyes, a Varsovia Üzleti és Alkalmazott Tudományok Egyetemének prorektora azt mondta: egy önköltséges alapképzés ára akár alig több mint egy év alatt visszahozható, mesterszinten pedig ennél is gyorsabban megtérülhet. A felmérés szerint a felsőfokú végzettség a bérek mellett a karrierlehetőségekre és a rugalmas munkavégzés esélyére is hatással van.

Egyre több magyar vásárol úgy az interneten, hogy nem fizeti ki azonnal a teljes összeget: a „Buy Now, Pay Later” (BNPL) részletfizetés már nemcsak műszaki cikkeknél, hanem utazásoknál és szállásfoglalásoknál is megjelent. A modell lényege, hogy a vásárlók több részletben rendezik a kiadást, így nem egyszerre terhelik meg a havi költségvetést. A rendelkezésre álló adatok szerint a megoldás a kereskedők számára is komoly hatással jár: átlagosan 25–30 százalékkal növeli az online kosárértéket, a 100 ezer forint alatti átlagos kosárértékű boltoknál pedig akár 100 százalékos emelkedés is előfordulhat.

Új digitális platform fejlesztése indult a magyar élelmiszerlánc szereplőinek összekapcsolására. A Digitális Termékútlevél Platform (DTP) célja, hogy a termelőtől a fogyasztóig átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tegye az élelmiszerek útját. A rendszer három elemre épül: a gyártási és feldolgozási adatokat kezelő QSTS-re, a gyártók és vásárlók kapcsolatát segítő Product Brokerre, valamint a gazdálkodók számára kialakított Digitális Farmer portálra. A fejlesztés célja, hogy az agráriumban keletkező, ma még elszigetelt adatokat egy rendszerben kapcsolja össze, ezzel is segítve a termelők és feldolgozók döntéseit, valamint a hatékonyabb értékesítést. A tervek szerint a vásárlók QR-kód beolvasásával részletes információkat kaphatnak majd az adott termék jellemzőiről, felhasználási lehetőségeiről, származásáról és összetételéről.