A hazai logisztikai szakmai szervezetek hosszú távra szóló tervekkel léptek a 2026-os évbe. Elkészült a Nemzeti Logisztikai Koncepció 2030-2035, amely egyértelmű célként tűzi ki, hogy Magyarország Közép-Európa meghatározó logisztikai központjává váljon. A 10 évre előremutató szakmai anyag integráltan foglalkozik a logisztika hazai fejlesztési lehetőségeivel. 

20 éves a hazai logisztikai szakma ernyőszervezete: ambiciózus tervekkel ünnepelnek

A 2006-ban alakult Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) tagjai között a legfontosabb hazai logisztikai szakmai szervezetek szerepelnek. A Nemzeti Logisztikai Koncepciót ennek szervezetei közösen dolgozták ki, jövőbeni megvalósítása azonban még több szakaszra tagolódik.

„A Nemzeti Logisztikai Koncepció elkészítése csak az első lépés volt. A megfelelő feltételek biztosításával 2026-ban a hangsúly már egy részletesebb stratégia, valamint akciótervek kialakítására helyeződhet. Ezt követően a digitális alapok megteremtése és a zöld ösztönzők bevezetése kerülhet majd előtérbe” – mondta Dr. Doór Zoltán, a kidolgozásban résztvevő Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki hozzátette, hogy a Magyarországon a 2025-ös karácsonyi időszakban tapasztalt logisztikai fennakadások is rámutattak arra, hogy a szektorban folyamatosan vannak újításra szoruló területek.

2027-től 2030-ig a fő fejlesztések a vasúti és intermodális infrastruktúrára, valamint a logisztikai parkok gazdaságilag megtérülő vasúti bekötési lehetőségeinek kialakítására összpontosíthatnak. A 2030 utáni időszakban így Magyarország regionális logisztikai és vámszolgáltatási központtá válhat, aktívan irányítva a közép-európai áruforgalmat. Azonban ehhez még jelentős fejlesztések sora szükséges.

„A logisztika fejlesztése nélkülözhetetlen támogatója és egyúttal mércéje az általános gazdasági fejlődésnek” – hangsúlyozta Dr. Chikán Attila, a kidolgozásban szintén résztvevő MLBKT társelnöke.

Mindezek értelmében a 2026-os országgyűlési választások végkimenetelétől függetlenül fontos lehet a logisztikai szektorra kellő figyelmet fordítani az elkövetkezendő években.

Duplájára nőhet a vasúti áruszállítás volumene

A következő 10 évben jelentős növekedés érhető el logisztikai szektorban, ezen belül is a vasúti és intermodális szállítás területén – persze mindez csak a megfelelő körülmények biztosítása mellett. A Nemzeti Logisztikai Koncepció részeként a vasúti fejlesztési tervek között szerepel a pályakapacitások 20%-os növelése, az iparvágányok 30%-os bővítése, a gördülőállomány modernizálása, valamint a határátmenetek digitalizációja is. További terminálfejlesztések is javasoltak: elsők között Zalaegerszeg, Győr és Szeged térségében.

„A vasúti árufuvarozás teljesítménye 2035-re akár meg is duplázódhat, miközben a kontinentális intermodális forgalom a háromszorosára emelkedhet” – emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke. Hozzátette: a logisztikai szektor megfelelő támogatása a gazdasági eredményekben és a környezetvédelmi célok elérésében is pozitívan mutatkozhat.

Akár 40%-kal is csökkenhet logisztikai ágazat károsanyag-kibocsátása 2035-re

A közúti árufuvarozásban a zöld átállás kaphat kiemelt szerepet. Az autópályák mentén 50 kilométerenként nagy teljesítményű elektromos töltőket képzelnek el, valamint a zéró emissziós járművek számára akár teljes útdíjkedvezményt biztosítanának. Az úgynevezett Zöld Logisztika Program célja, hogy a raktárak megújuló energiát használjanak, valamint a teljes logisztikai ágazat károsanyag-kibocsátása 2035-re akár 40%-kal csökkenjen. A digitalizáció terén a Nemzeti Logisztikai Adatplatform biztosíthatja a valós idejű adatmegosztást. Ez biztosíthat MI-alapú hálózat-optimalizálást, valamint automatizált vámeljárást egyaránt. 2030-ra minden 50 hektárnál nagyobb logisztikai park vasúti hálózatba kapcsolhatóvá válhat, ráadásul egy regionális e-kereskedelmi és vámlogisztikai központ folyamatos, a hét minden napján elérhető szolgáltatást kínálhat.

Vízen és levegőben is fejlesztésekkel számolnak

Az Adriai-tenger felől, valamint az északi kikötőkből érkező konténeres szállítmányok legfeljebb négy munkanap alatt eljuthatnak a hazai címzettekhez. 

„A Duna szerepe az áruszállításban 2030-ra 10%-ra emelkedhet, a magyar lobogó alatt közlekedő hajók aránya elérheti a 25%-ot, miközben a légi árufuvarozás volumene 2035-ig akár 80%-kal is bővülhet” – hívta fel a figyelmet Dr. Doór Zoltán.

Negyedével is nőhet a logisztikai képzések népszerűsége

A Nemzeti Logisztikai Koncepció hangsúlyozza a képzési rendszerek modernizálását is. 2030-ra a logisztikai képzésekben résztvevők száma ugyanis 25%-kal is növekedhet, évente akár 5 ezer főt meghaladó létszámot is elérhet. A megfelelő logisztikai szakismeretek átadását a felsőoktatási intézmények mellett a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) tréningjei és népszerű logisztikai felnőttképzései, a Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzések is több száz fős részaránnyal érdemben támogathatják. A hazai logisztikai oktatásokba bekerülhetnek a kibervédelem és a digitális biztonság témakörei, hogy a jövő szakemberei a korábbiaknál is felkészültebbek legyenek.

| 

2026. január 5-től Walter Katalin általános vezérigazgató-helyettesként erősíti tovább Magyarország egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjét, a Winget. A szakember a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatói posztjáról érkezett, több mint húszéves nemzetközi tanácsadói és felsővezetői tapasztalattal rendelkezik.

A DHL Supply Chain, a világ egyik vezető logisztikai vállalatának üzleti szolgáltatóközpontja a WING által fejlesztett, vegyesfunkciós Libertyt választotta új irodaközpontjának. A vállalat idén szeptemberben egy több mint 3000 négyzetméteres irodaterületet vesz birtokba, mellyel a 40 000 m² alapterületű multifunkcionális fejlesztési projekt eléri a 95%-os bérbeadottságot.