Néhány hete mutattuk be az EECFA kutatása alapján a szlovén, a horvát és a bolgár építőipar helyzetét arról, hogy miyen hatással van a koronavírus az ottani építkezésekre és ennek következtében milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket vezettek be. Ezúttal a sort a szerb, a román, az ukrán és az orosz építőiparral folytatjuk, szintén az EECFA kutatóinak segítségével.

A hétvégén mutattuk be azt az elit társasházat a Várban, ahol a lakáspiac mélypontján a piaci ár tízszereséért, 3,4 milliós négyzetméteráron kínáltak egy 600 négyzetméteres gigalakást, ami akkor az ország legdrágább lakásának számított. Azóta eltelt 7 év és a fővárosban mindenhol megtriplázódtak az árak, kivéve ebben a lakóházban, bemutattunk ugyanis egy aktuális hirdetést, ami alapján most 3,2 milliós négyzetméteráron lehet a társasházban lakáshoz jutni.

A digitális forradalom évtizedek óta zajlik, azonban eddig nem volt olyan kényszerítő erő, ami a piaci szereplők többségét valóban rászorította volna, hogy működésüket alapjaiban átgondolják, megváltoztassák. A többnyire pályázati pénzek hajtotta átalakulás használaton kívüli licenceket és eszközök szinte felesleges felhalmozását eredményezte, az ezekre épülő folyamatokat nem, vagy csak kis részben sikerült megváltoztatni.

Megéltük, hogy egyetlen vírus hogyan tette semmivé világszerte a pénz, a fogyasztás, a vagyonfelhalmozás fétisét. Ugye nem ott folytatjuk, ahol abbahagytuk a karanténos világ előtt? Nem akarunk ugyanoda visszajutni?