Havi 69 ezer forintért kínálnak szobát a XI. kerületben, de a bérlő csak este nyolc és reggel nyolc között tartózkodhat benne. A helyiség napközben jóga- és masszázsszalonként működik. Így alkalmazkodnak ma a tulajdonosok a piac igényeihez vagy ez egy súlyos kompromisszum, amire a fiatalokat a megfizethető lakhatás hiánya kényszeríti?
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közelében, a XI. kerületi Budafoki úton jelent meg az a hirdetés, amely új értelmet ad a részidős lakhatás fogalmának. A bérlő havi 69 ezer forintért használhatja a szobát alvásra és pihenésre, de kizárólag este 20:00 és reggel 08:00 között.
Reggel nyolckor el kell hagynia az ingatlant, mert a helyiség napközben jóga- és masszázsszalonként működik. A lakó tehát nem egyszerűen bizonyos napokra bérel szállást: minden reggel ki kell költöznie a szobájából, majd csak este térhet vissza.
A hirdető a személyes tárgyak számára zárható szekrényt és külön tárolót biztosít. Munkalehetőséget is kínál: a bérlő takarítással, a helyiségek előkészítésével, programszervezéssel, közösségimédia-kezeléssel vagy tartalomgyártással ledolgozhatja a bérleti díj egy részét. A feladatok vállalása a hirdetés szerint nem feltétele a bérlésnek, és külön megállapodás alapján történhet.
A konstrukció elsősorban azoknak a vidékről feljáró hallgatóknak, gyakornokoknak és ingázó munkavállalóknak lehet érdekes, akik napközben az egyetemen vagy a munkahelyükön vannak, Budapesten pedig leginkább csak aludni szeretnének. A 69 ezer forintos díj a fővárosi albérletárak mellett valóban alacsonynak tűnik. Cserébe azonban a bérlő nem használhatja valódi otthonként azt a helyet, amelyért fizet.
Már nemcsak a négyzetmétert, a napszakokat is hasznosítanák
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa szerint az ilyen ajánlatokat nem feltétlenül egy új bérlői igény hívja életre. Sokkal inkább arról van szó, hogy a tulajdonosok ugyanabból az ingatlanból többféle bevételt próbálnak szerezni.
Az ilyen hirdetések nem azért jelennek meg, mert már kialakult volna irántuk egy erős bérlői kereslet. Inkább a tulajdonosi oldal próbálja az ingatlan minden négyzetméterét és napszakát minél hatékonyabban kihasználni, és a lehető legtöbbet kihozni a rendelkezésére álló térből”
– magyarázta a szakember.
A Budafoki úti modellben ugyanaz a helyiség nappal üzleti célú térként, éjszaka pedig szállásként termelhet bevételt. A gondolatmenet gazdasági szempontból érthető, a bérlő oldaláról azonban már jóval vitathatóbb. Az alacsonyabb árért ugyanis nem egyszerűen kisebb szobát vagy távolabbi elhelyezkedést kell elfogadnia, hanem a lakhatás egyik alapvető eleméről, a folyamatos használatról is le kell mondania.
Az alternatív hasznosítási módok keresése az ingatlanpiaci kivárással is összefügghet. Bizonytalanabb gazdasági környezetben sok tulajdonos nem akarja a számára elfogadhatónál alacsonyabb áron eladni az ingatlanát, különösen akkor, ha jelentős összeget fektetett bele. Ehelyett új bevételi lehetőségeket keres.
„A lassabb ingatlanpiacon és a bizonytalanabb gazdasági környezetben a tulajdonosok nehezebben tudják megfelelő áron értékesíteni az ingatlanukat. Ha jelentős tőkéjük áll benne, érthető módon nem szeretnének áron alul megválni tőle, ezért inkább alternatív hasznosítási formákkal próbálkoznak” – fogalmazott Gadanecz Zoltán.
A folyamat nem teljesen új. A magas ingatlanárak miatt korábban olyan területek is felértékelődtek, amelyeket sokáig nem tekintettek lakhatásra alkalmas vagy gazdaságosan hasznosítható térnek. Szuterénekből és kihasználatlan tetőterekből alakítottak ki lakásokat. A mostani hirdetés ennek időbeli változata lehet, hiszen nem új teret hoz létre, hanem ugyanazt a helyiséget osztja fel különböző funkciók között.
A 69 ezer forintos ajánlat a fővárosi lakbérek mellett igazán vonzónak tűnhet. A rendelkezésre álló adatok szerint 2026 nyarán Budapesten 260 ezer forint körül alakult a kiadó lakások medián bérleti díja. A VI., a XIII. és a XI. kerületben 265–290 ezer forint közötti medián összegekkel lehetett találkozni.
A vidéki egyetemvárosok sem feltétlenül jelentenek olcsóbb megoldást. Debrecenben 220 ezer forint körül alakult a medián lakbér, Győrben és Székesfehérváron 190–200 ezer, Pécsett és Szegeden pedig 165–200 ezer forint közötti összegek szerepeltek a hirdetésekben.
Európában működik a részidős lakhatás, de másképp
A részidős bérlet önmagában nem új, és nem feltétlenül a lakhatási válság jele. Több európai országban régóta működnek olyan konstrukciók, amelyek az ingázóknak kínálnak városi szállást arra az időre, amikor távol dolgoznak az állandó otthonuktól.
Az Egyesült Királyságban „Monday-to-Friday let” néven ismert a hétköznapi szobabérlet. A bérlő általában vasárnap este vagy hétfő reggel érkezik, majd pénteken hazautazik. Az ilyen lehetőségeket a SpareRoom és a kifejezetten erre szakosodott MondaytoFriday.com is közvetíti. A forrásanyag szerint ezek a bérletek 30–40 százalékkal is olcsóbbak lehetnek a teljes idejű szobabérletnél.
A brit Rent a Room Scheme alapján a saját otthonukban bútorozott szállást kiadók évi 7500 font bevételig adómentességet kaphatnak. Ez nem kizárólag az ingázószobákra vonatkozik, de hátteret adhat azoknak a tulajdonosoknak is, akik otthonuk egyik helyiségét adják ki.
Franciaországban szintén megtalálhatóak a hétfőtől péntekig igénybe vehető szobák. A WeekAway legalább három hónapos, havi számlázású konstrukciókat közvetít, amelyekhez biztosítás és a személyes tárgyak számára kialakított tároló is kapcsolódik.
Németországban „Pendlerzimmer” néven kínálnak szobákat a rendszeresen ingázóknak. A MyFlexHome eközben havi 4–16 éjszakás hotelszoba-előfizetést nyújt azoknak, akik csak meghatározott napokon dolgoznak egy másik városban. Svájcban a „Wochenaufenthalter”, vagyis heti tartózkodó közigazgatásilag is ismert státusz, amelyhez igazolható szállás és a kétlakiság megfelelő indoklása szükséges.
A legfontosabb különbség, hogy ezekben a modellekben a szoba a kibérelt napokon valódi lakóhelyként működik. A bérlő általában napközben is használhatja, ott tarthatja a személyes tárgyait, pihenhet vagy dolgozhat benne. A budapesti ajánlatban ezzel szemben a nappali jelenlét teljesen kizárt, a helyiség pedig tizenkét órára más funkciót kap.
A másik végletet a Madridban is megjelent „hot-bedding”, vagyis váltott ágyas gyakorlat jelenti. Ennél ugyanazt az ágyat különböző műszakban dolgozó emberek használják felváltva, gyakran informális körülmények között. Ez már egy igazi kényszermegoldás.
Mi történik, ha a bérlő megbetegszik?
Az éjszakai szoba működőképességét nem az dönti el, hogy akad-e rá érdeklődő. Sokkal fontosabb, hogy mi történik a mindennapi élet váratlan helyzeteiben.
Hová megy a bérlő, ha megbetegszik, elmaradnak az órái, vagy otthonról kellene dolgoznia? Hol tarthatja azokat a személyes tárgyait, amelyek nem férnek el a zárható szekrényben? Ki és milyen gyakran takarít, hogyan kezelik az ágyneműt, és miként védik a bérlő magánszféráját a nappali vendégektől?
Tisztázni kellene azt is, hogy a helyiség megfelel-e a lakhatási előírásoknak, létesíthető-e ott hivatalos tartózkodási hely, és milyen szerződés rendezi a felek kapcsolatát. Külön kérdés, hogy a bérleti díj csökkentéséért végzett takarítás, programszervezés vagy közösségimédia-kezelés milyen jogviszonyban történik, hogyan számolják el, és miként adózik.
Gadanecz Zoltán szerint az alternatív bérleti formák elterjedését a hazai közvetítői piac sajátosságai is nehezíthetik.
„A magyar ingatlanközvetítők viszonylag keveset foglalkoznak bérbeadással, mert sok munkával jár, miközben alacsonyabb jutalékot lehet elérni rajta. A tulajdonosok, a bérlők és a közvetítők közötti bizalmatlanság is erős, ezért az ilyen modellekhez átlátható szerződésekre, ellenőrizhető platformokra és világos szabályokra lenne szükség” – tette hozzá a GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa.
