Az épületek az energiafelhasználás körülbelül 40 százalékáért és a szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékáért felelnek az Európai Unióban, így az ingatlanszektor az EU karbon lábnyom csökkentő célkitűzéseiben kiemelten fókuszban van. A fenntarthatósági törekvések a 2010-es évektől kezdődően egyre nagyobb hangsúlyt kaptak: megújultak a keretrendszerek, új energia-hatékonysági direktívák jöttek létre, és 2017-től a jelentéstételek is szerteágazóbbá és szigorúbbá váltak.

Az egyik legnagyobb fordulópont a 2015-ben globálisan elfogadott Párizsi Egyezmény volt, amely tudományos alapokra helyezte a karbonkibocsátások és a föld hevülésének megállítását, majd Európában a 2020-as Green Deal volt meghatározó mérföldkő: az EU tagállamai egyhangúan szavazták meg a gazdasági stratégiát, mely célja a teljes klímasemlegesség elérése 2050-ig bezárólag. Ezzel Európa az első kontinens lett, amely ezt a célt zászlajára tűzte.

A 8 fő területet magába foglaló stratégiába tartoznak többek között a teljes klímasemlegesség elérésére való törekvés, a tiszta és fenntartható energia biztosítása, az erőforrások hatékony felhasználása az építkezéseknél és felújításoknál, a fenntartható közlekedési eszközök használata, valamint az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása. Ezeket pedig három alapvető intézkedési terület hatja át: a fenntartható finanszírozás mobilizálása és ösztönzése, az innováció átfogó támogatása a befektetési kockázatok mérséklése érdekében, valamint a különböző iparágak átalakítása kapcsán felmerülő társadalmi hatások figyelembevétele (pl. a szénipar kivezetéséhez kapcsolódó átképzések, lehetőségek célzott keresése).

Fontos globális trend, hogy az ingatlanalapok egyre inkább megkövetelik az ESG szerinti működést és beruházást. A karbon- és klímasemlegességgel kapcsolatos célkitűzések pénzügyi vonatkozása is egyre inkább szembetűnő: a magyar piacon is megjelentek a zöld hitelek, egyúttal a zöld kötvények szempontjából is növekedés volt megfigyelhető az utóbbi években, és a hitelkihelyezést érintő zöld tőkekövetelmény-kedvezmény igazodik az európai elvárásokhoz.

Bár a különböző hitelintézetek vezetői is egyre inkább elkötelezettek ezen típusú szolgáltatások mellett, az utóbbi időszak gazdasági kihívásai ezeket a trendeket is érintették a hazai piacon, az infláció pedig várhatóan jelentősen megnöveli a kamatokat. Ebből adódóan a magyar piacnak is lépnie kell a fenntarthatóbb ingatlanberuházások irányába, főleg, ha egyes szereplők külföldi tőkebevonást terveznek. „Egyre több piaci szereplő látja, hogy kizárólag a változás állandó, és ebben a kontextusban a régi beidegződések kockázatokat jelentenek. A munkavállalók, bérlők és a beszállítók bevonása a közösen megélt nehézségek kezelésébe hosszútávon kifizetődő, főleg, amikor a piaci környezet javul mindenki számára. Az ESG-alapú vállalatvezetés ennek a folyamatos megújulásnak a záloga”

– fejtette ki Horváth Áron, a CBRE Fenntarthatósági üzletágának vezetője.

A mai gazdasági és - sokkal óvatosabb döntéseket előirányzó - piaci helyzetben is előnyt jelenthet a holisztikus ESG vezetési szemlélet, amelyben megfér a rövid- es hosszútávú kockázatok elkerülése, és az előnyök kihasználása az éltető környezeti és humán ökoszisztémák fenntartása mellett. Ez nem csak kifelé, hanem befelé is értéket teremt azzal, hogy felhatalmazza a felelősöket, hogy szélesebb területek lehetőségeit aknázzák ki a nagyobb értékállóság érdekében. Ebben a kontextusban is fontos, hogy kialakuljon az életciklus-fókuszú vállalatvezetés, pénzügyi- és épülettervezés is. Ez utóbbinál már az anyagok beszerzése és az építési folyamatok tervezése kapcsán célszerű törekedni a minél kisebb karbon kibocsátás elérésére, ami másodlagos, körkörös anyaghasználattal akár a költségeket is pozitívan befolyásolhatja.

A befektetők óvatosabbá váltak, alacsonyabb gazdasági növekedést és magas inflációt áraznak, és a biztosabb piacok felé fordulnak. Ezért az ingatlantípusok közül továbbra is az ipari és logisztikai csarnokokat részesítik előnyben, azonban itt a kínálat elég szűkös. Irodák esetében a kép sokkal árnyaltabb”

- fejtette ki Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója. 

A májusi felmérésünk szerint az európai logisztikai piacok 1 százalékában várnak a szakembereink hozamemelkedést (árcsökkenést), míg az irodák esetében a piacok 37 százalékán ez a vélemény. A befektetői megítélés további különbséget tesz az új építésű, prémium és a felújításra szoruló (ún. másodlagos piaci) ingatlanok között, ez utóbbi esetében az 50 százalékot is eléri az árcsökkenést várók aránya. A várakozások azt rajzolják ki, hogy a vásárlók egyértelműen a magasabb minőségű, fenntarthatósági szempontból jobb értékelést kapó ingatlanokat részesítik előnyben."