Humanoidnak azokat a robotokat nevezik, amelyek alakjukat és mozgásukat tekintve az emberi testet mintázzák: jellemzően két karral, két lábbal, törzzsel és fejjel rendelkeznek. Úgy tervezték őket, hogy emberek számára kialakított környezetben végezzenek feladatokat. Érzékelőik lehetővé teszik számukra, hogy bizonyos mértékig lássanak, halljanak és tapintsanak, míg szoftverük révén képesek az interakcióra és a tanulásra.
A szintén megemlítendő antropomorf robotika inkább az egyéni szociális jellemzőkre összpontosít: ezek meghatározott emberi vagy állati jellemzőkkel, például arcvonásokkal, végtagokkal vagy érzelmeket kifejező viselkedéssel rendelkező robotok. Ezek a jellegzetességek különösen olyan területeken lehetnek fontosak, mint az ápolás vagy a vendéglátás.
Emberhez hasonló robotok: az Egyesült Államok és Ázsia élen jár a fejlesztésben
A humanoid robotok prototípusai már képesek olyan összetett mozgások végrehajtására, mint a futás, az ugrás és az egyenetlen terepen való navigálás. Lenyűgözően demonstrálják, mennyit fejlődött a technológia az elmúlt években. Emellett a „humanoidok" egyre ügyesebbek a beszéd és a gesztusok felismerésében, az arckifejezések elemzésében, valamint jól körülhatárolt környezetben képesek már egyszerű feladatokat is elvégezni, például tárgyakat megfogni vagy tárolókat szétválogatni.
Az olyan ismert modellek, mint a Boston Dynamics „Atlas", az Agility Robotics „Digit" és a Figure „Figure 01" két lábon mozognak, két karjuk van egyszerű fogásra alkalmas kézzel, és ipari környezetben való használatra tervezték őket. Az amerikai cégek „humanoidjai" 50 és 70 kilogramm közötti súlyúak, 1,5-1,75 méter magasak, és óránként 5 kilométeres sebességgel tudnak járni. Működési idejük jelenleg legfeljebb egy óra, de ez várhatóan nőni fog. Ezen a gyorsan növekvő piacon a legtöbb beszállító az Egyesült Államokból, Kínából, Indiából és Dél-Koreából érkezik. A kevés német és európai vállalat egyikeként a baden-württembergi székhelyű Neura Robotics vállalat a "4NE1" modelljével igyekszik lépést tartani a globális piaccal.
A jövőben a humanoid robotok várhatóan nagyon rugalmasan alkalmazkodnak majd a változó feladatokhoz – bonyolult programozás vagy komolyabb átalakítások nélkül. Ezt követően alkalmazni lehet majd őket a logisztikában olyan, már meglévő helyszíneken, ahol emberek is dolgoznak, és átvehetnek bizonyos feladatokat, például az emelést, a válogatást vagy az árumozgatást.
Kihívások és magas költségek
A lenyűgöző fejlődés ellenére azonban a humanoid robotok három fő technikai kihívással néznek szembe:
- Mozgékonyság és egyensúly: A két lábon járás összetett stabilitási mechanizmusokat igényel az esések megelőzése érdekében – különösen ismeretlen környezetben.
- Energiaellátás: Az akkumulátorok élettartama jelenleg korlátozott. A cél legalább négy-öt órás üzemidő, gyors töltési idővel.
- Érzékelők és szoftverek: További fejlesztések szükségesek a mesterséges intelligencia, a szenzorok és a vezérlőrendszerek kombinációjában ahhoz, hogy megbízható és autonóm interakciókra legyenek képesek a robotok az emberekkel. A másik nagy kihívás az „érzés", például hogy biztonságosan tudjanak felemelni törékeny tárgyakat.
A beszerzési és működési költségek szintén akadályt jelentenek. A humanoid robotok számos felhasználási területen gazdaságilag nem vonzóak a magas anyag- és fejlesztési költségek miatt. A tömeggyártás azonban az elkövetkező években jelentősen csökkentheti az árakat.
Elemzők arra számítanak, hogy a humanoid robotokat 2030-tól kezdve egyre gyakrabban alkalmazzák majd a logisztikában, különösen a nagy munkaerőhiánnyal küzdő és ergonómiailag megterhelő feladatokkal járó területeken. A mesterséges intelligencia, a szenzortechnológia és a hardverek technológiai előrelépései tovább erősíthetik a terület fejlődését.
Az elfogadás és hatékonyság kérdései
A gazdasági hatékonyságon és a műszaki funkcionalitáson túl azonban két másik szempont dönti majd el, hogy a humanoid robotok valóban helyet kapnak-e a logisztikában. Először a munkatársakat kell meggyőzni arról, hogy a jövőben fogadják el az emberhez hasonló gépekkel való munkát. Egy humanoid robot például méretéből, hangjából vagy mozgásából adódóan soha nem tűnhet fenyegetőnek az emberek számára.
A második kérdés, amely talán a legfontosabb: valóban szükség van humanoid robotokra, vagy hatékonyabban elvégezhető az adott feladat egyéb robotizálási, automatizálási technológiákkal? Van egyáltalán értelme egy emberhez hasonló gépnek?
A kutatásoknak az elkövetkezendő években sok szempontot kell megvizsgálnia, számos válaszra rálelnie, amelyeknek a gyakorlatban is bizonyítaniuk kell majd, de egy biztos: a humanoid robotok belátható időn belül megtalálhatják az utat a munka és a logisztika világába.
