A magyar ipariingatlan-piac tavaly is jelentős új állománnyal bővült, miközben az üresedési ráta kedvezőbb szintet mutat, mint az irodapiacon. A pandémia nagy energiákat szabadított fel a fejlesztők részéről, és a beruházások lendülete azóta is töretlen. 2022-ben a fővárosi állomány 15%-kal nőtt, a kereslet több mint 20%-kal bővült 2021-hez képest. A vidéki piacot pedig a bérlők igényeire szabott beruházások ösztönzik.
Már nem csak ígéret a magyar logisztika?
A magyar ipariingatlan-piac az elmúlt években nagyobb sebességbe kapcsolt, és a hazai kereskedelmiingatlan-paletta egyik húzóágazata lett az irodaházak mellett. Nagy utat járt be a szegmens, hiszen már a rendszerváltás óta halljuk, hogy Magyarország kiváló lokációban fekszik, geopolitikai adottságaink kiemelkedőek, több nemzetközi közlekedési korridor halad rajtunk keresztül. 1990 után mégsem sikerült ezt a kedvező földrajzi elhelyezkedésünket olyan mértékben kihasználnunk, mint ahogyan arról a szakemberek évtizedek óta beszéltek. A cseh és a lengyel logisztika kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhetett a múltban is, míg mi mostanában kezdünk felzárkózni.
Több fronton jelentős fejlesztések
Egyre több közlekedési ágazat tekintetében expanziót figyelhetünk meg, így a közúti fuvarozás mellett egyre nagyobb szerepet kaphat a vasút, nem véletlenül zajlik a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal korszerűsítése. Emellett a V4-es gyorsvasút projekt előkészítés alatt áll, egy évtizeden belül reális cél lehet, hogy valódi gyorsvasúti összeköttetés valósul meg a V4-es fővárosok és Bécs között.
Tavaly elkészült a fényeslitkei intermodális logisztikai terminál is több mint 40 milliárd forintból. Európa legnagyobb és legmodernebb, zöld koncepciójú szárazföldi termináljáról beszélünk a magyar–ukrán határ közelében: a széles és normál vasúti nyomtáv találkozásánál fekvő East-West Gate (EWG) évente akár egymillió darab húszlábas konténert is képes átrakni. Az EWG-n irányítják Európában elsőként távolról, 5G-technológiával a darukat.
De ugyanígy a Budapest Airport számára is jó befektetésnek tűnik a Cargo City, amely évről évre folyamatosan kiemelkedő számokat és teljesítményt produkál. Nem véletlenül tavaly ősszel a magyar főváros repülőtere elnyerte Az év cargo repülőtere-díjat is. A Budapest Airport még 2020-ban 50 millió eurós beruházást jelentő fejlesztésként adta át légiáru-kezelő komplexumát azzal a hosszú távú célkitűzéssel, hogy ez legyen a kelet-közép-európai régió elosztóközpontja. Tavaly a január–augusztusi időszakban 47%-os cargovolumen-növekedést regisztráltak az üzemeltetők, vagyis úgy tűnik, hogy a tervek valóra válnak.
Az intermodális fuvarozás gyors terjedése azért is fontos, hogy az európai zöld megállapodásban (European Green Deal) lefektetett célok megvalósuljanak, azaz 2030-ra 55%-kal, 2050-re 90%-kal csökkenjen a környezet terhelése.
A teljes cikk: A magyar logisztika mágnesvonatra szállt
