Az elmúlt hónapokban bekövetkezett változások – különösen a nagyobb, közös tulajdonban álló lakóingatlanok fenntartási költségeinek várható növekedése – széles körben felvetette a társasházzá alakítás lehetőségének kérdéseit. A költséghatékonyság és a fenntarthatóság igénye nemcsak gazdasági-műszaki kérdéseket vet fel, de azok jogi megoldásainak lehetőségeit is górcső alá kell venni.
Családi ház, mint társasház A társasház olyan különleges ingatlanjogi intézmény, amely alapvetően három jellegzeteséggel, illetve feltétellel bizonyos lakóingatlanok sorsának rendezéséhez nyújt megfelelő eszközt. A jellegzetességek, illetve a feltételek alapján a társasházban olyan részeknek kell lenniük, amelyek külön tulajdonban vannak, további részeinek közös tulajdon tárgyaiként kell szerepelniük, végezetül a külön tulajdoni részek tulajdonosainak az alapító okirat által egy sajátos, jogalanyisággal részben rendelkező társulás tagjaiként kell együttműködniük. Olyan ingatlan, értve ezalatt egy családi házat is, amely megfelel a társasházzá nyilvánítás fenti műszaki és jogi feltételeinek, külön bírósági eljárással, illetve a tulajdonos vagy tulajdonostársak akaratnyilatkozata alapján társasházzá alakítható.
A társasház létrejöttének főszabálya a tulajdonostársak szerződéses akarata, amely egy alapító okiratban testesül meg, és amelyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Természetesen egy személy is alapíthat társasházat azzal, hogy önmagában a társasházzá alakításra vonatkozó akarat nem elegendő: az ingatlanban műszakilag legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakásnak, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségnek kell lennie, vagy azok kialakítására a lehetőségnek fenn kell állnia.
A társasház előnye maga a külön tulajdon
Bármely olyan ingatlanon tehát, ahol több, műszakilag elkülönült, önálló ingatlanegység van, legyen az lakás vagy nem lakás célú ingatlanrész, az adott ingatlan társasházzá alakításával több előny is kihasználhatóvá válik. Az első előny abban lelhető fel, hogy a társasházzá alakítással annak külön tulajdonú részei, az úgynevezett albetétek önálló helyrajzi számot kapnak, és ezáltal önálló ingatlannak minősülnek, amely által forgalmiérték-növekedés is elkönyvelhető. Az ingatlan részeinek külön tulajdonba helyezésével tehát az ingatlanrészek a jövőben önálló forgalom tárgyaiként viselkednek, többek között eladhatók, megterhelhetők. Az ingatlan költségviselési szempontjait előtérbe helyezve a második előnyt szükséges kiemelni. Az ingatlan fenntartási költségeinek gyökeres emelkedésével a társasház – jelen esetben egy többgenerációs családi ház – intézményével a fenntartási költségek viselésére olyan rendszer alakítható ki, amelyben a korábbi egy közüzemi szolgáltatásra vonatkozó egy fogyasztási hely helyett albetétenként külön közüzemi szerződések köthetők.
A teljes cikk: A társasházzá alakítás előnye, lépései, költsége
