Peter Heckelsmüller, a Deka Immobilien CEE, Ausztria és Svájc területi akvizíciós és értékesítési vezetője elismerte a piacot korábban érintő ellenszeleket, beleértve a kamatemelések miatti tőkekiáramlást és a kötvényekkel való versenyt. Hozzátette: „A likviditás menedzselésére, a sikeres értékesítésekre és arra fókuszáltunk, hogy minden eladás után olyan újrabefektetés történjen, amely frissíti a portfóliónkat. Előre tekintve főként a magpiacokon – Németország, Párizs, Ausztrália, Svájc – célzunk új akvizíciókra, de Közép- és Kelet-Európában is egyre több lehetőséget látunk, ahol a hozamok továbbra is vonzóak.” Kiemelte, hogy a Deka továbbra is elkötelezett az iroda-, hotel- és logisztikai ingatlanok iránt: „Befektetéseink nagyjából kétharmada továbbra is irodákba áramlik, de egészséges fellendülést látunk a hotelszektorban, és aktívan keresünk logisztikai tranzakciókat Varsóban, Prágában és Bécsben.”
Christopher Mertlitz, a W. P. Carey ügyvezető igazgatója és európai befektetési vezetője a versenykörnyezet változásaira reflektált: „A piacon egyértelmű kettéválás látható: a kisebb tranzakciók szélesebb körű helyi és privát tőkét vonzanak, miközben a 100 millió euró feletti ügyletek esetében jelentősen csökkent az aktív befektetők száma. Emiatt felértékelődött az előre lehívott tőkéhez való hozzáférés és az a rugalmasság, hogy teljes egészében saját tőkével tudunk tranzaktálni.” Mertlitz a vevői körök változására is kitért: „Olyan fázisban vagyunk, amikor a vevők és eladók elvárásai közelítenek egymáshoz. Újra optimizmus érzékelhető a befektetési volumen 2026-os növekedését illetően, különösen amiatt, hogy a core tőke ismét visszatér a régióba.”
Andrei Văcaru, az iO Partners tőkepiaci vezetője CEE régióban, a helyi tőke előretörésére hívta fel a figyelmet: „Az elmúlt években a helyi tőke olyan mértékben erősödött meg, amilyenre korábban nem volt példa, különösen Csehországban és Magyarországon. Bár a Közel-Keleti befektetések jelen vannak, hatásuk összességében marginális marad – kivéve a nagy és stratégiai tranzakciókat.” Văcaru figyelmeztetett: „A befektetők összetétele – és még a ’core’ szereplő definíciója is – átalakul, mivel a regionális alapok egyre dominánsabb szereplőkké válnak, sokszor lehagyva a nagyobb, hagyományos nyugat-európai csoportokat.”
Adrian Karczewicz, a Skanska CEE értékesítési vezetője kiemelte a régió túlteljesítését más globális piacokkal összevetve, Lengyelországot és a környező országokat pedig felívelő befektetési célpontként pozicionálta: „Közép-Európa jelenleg kiemelkedik a nordikai és amerikai projektjeinkhez képest. A központi irodánk és részvényeseink pozitív megítélése is ezt a növekvő bizalmat tükrözi a lengyel és CEE-piacok iránt, ahol új fejlesztések zajlanak a fővárosokban és regionális központokban.” Hozzátette, hogy az Öböl-menti országok tőkéje közvetett módon már megjelenik a régióban – különösen ipari portfóliókban –, és „a közvetlen befektetések, főként a hotelszektorban, már zajlanak, az arab állami alapok pedig prémium eszközöket vásárolnak Varsóban”.
Benjamin Perez Ellischewitz, az Avison Young magyarországi irodájának vezető tanácsadója a hospitality-szektor szerkezetváltását hangsúlyozta: „Néhány éve a hoteltranzakciók alig jelentek meg a régió befektetési volumenében. Ma már a magyar piac közel 20%-át adják, amit a hagyományos üzemeltetők és az új, hibrid vagy boutique koncepciókat hozó márkák erős kereslete hajt.” Kiemelte a tranzakciók sokszínűségét: „A skála széles – a 20–30 millió eurós belvárosi boutique hotelektől kezdve egészen a 100 millió eurót meghaladó presztízsprojektekkel bezárólag. Az új üzemeltetők megjelenése és a turizmus tartóssága mozgatja ezt a trendet.”
Victor Constantinescu, a Kinstellar partnere és az ingatlanjogi csoport társvezetője a szabályozási környezetről beszélt: „A környezetet folyamatosan alakítják a kormányzati beavatkozások és az új szabályozások – az antitröszt-eljárásoktól és a külföldi működőtőke-engedélyezéstől kezdve egészen a populista intézkedésekig. Bár rendszerszintű problémák nincsenek kilátásban, a CEE-piacokon az alkalmazkodóképesség és az opportunizmus a siker kulcsa, különösen az új védelmi és iparpolitikai irányelvek fényében. Ez a régió valóságos boom-piac azok számára, akik gyorsan képesek reagálni.”
A panel végén a résztvevők megosztották várakozásaikat a következő évre nézve. Bár az előrejelzésekben voltak eltérések, egyetértés volt a reziliencia és az alkalmazkodóképesség fontosságában. „Összetett és kiszámíthatatlan környezetben élünk, de ez éppenséggel lehetőségeket teremt azoknak, akik figyelmesen követik a piacot” – fogalmazott az egyik felszólaló. Zschaler szavaival: „A 2026-ra várható nagy tőkekeresés több kérdést vethet fel, mint amennyit megválaszol, de ilyen sokszínű szakértelemmel és egy átalakulóban lévő térséggel a CEE-piac dinamikus – és potenciálisan jutalmazó – év előtt áll.”
