Bár az árak történelmi összevetésben továbbra is magasak, a lassulás jelentős fordulatot jelent a korábbi évek két számjegyű éves drágulásához képest. A vevők és eladók közötti tárgyalások eredményesebbé váltak, különösen a nagyvárosi területeken, ahol olyan helyeken, mint Varsó, Wrocław és Krakkó, az eladási árak enyhe éves visszaesést mutattak. A másodlagos piacon hasonló trendek voltak megfigyelhetők, több városban mérsékelt csökkenéssel.

A gazdasági környezet azonban arra utal, hogy ez a szakasz nem feltétlenül tart sokáig. A lengyel gazdaság 2025 második felére új lendületet kapott, és három éve nem látott erős GDP-növekedést produkált. Az infláció visszatért a jegybank által preferált sáv közelébe, ami lehetővé tette a kamatok fokozatos csökkentését. Az év során az alapkamat összesen 150 bázisponttal mérséklődött, és az elemzők szerint 2026-ban további csökkentésekre is lehet tér, amennyiben a fogyasztói árak kontroll alatt maradnak.

Az alacsonyabb hitelköltségek máris új lendületet adtak a jelzáloghitelezésnek. A bankok 2025 harmadik negyedévében csaknem 65 000 új lakáshitelt folyósítottak – ez több mint 40%-os növekedés az előző évhez képest –, és az új hitelezés összértéke is emelkedett. Az átlagos hitelösszeg továbbra is nőtt, ami a magasabb árakat és a háztartások erősödő bizalmát tükrözi. A hitelezők enyhítettek bizonyos feltételeken, a hitelkérelmek száma pedig az év közepétől folyamatosan emelkedett.

A kínálati oldalon az ingatlanfejlesztők továbbra is óvatosak. Az új lakásépítési engedélyek száma csökkent 2024-hez képest, különösen a társasházi projekteknél, ami korlátozhatja a jövőbeli kínálatot. Eközben az építési költségek fokozatosan emelkednek, nyomást gyakorolva a beruházási költségvetésekre. A következő években tervezett jogszabályi változások szintén befolyásolhatják az új projektek gazdaságosságát.

A bizonytalanság ellenére a hosszú távú keresletet számos strukturális tényező támogatja. Lengyelországban továbbra is az egyik legmagasabb a háztartások zsúfoltsági rátája az Európai Unióban, és az emberek erős tulajdonlási preferenciával rendelkeznek a bérléssel szemben. A nagyvárosok továbbra is vonzzák a belföldi és nemzetközi migrációt, ami a keresletet a metropolitan területekre koncentrálja. Ezek a tényezők – a jelenlegi kínálati lassulással együtt – hozzájárulhatnak az árak újbóli erősödéséhez, amint a hitelfelvétel megfizethetőbbé válik.

A bérleti szektor – különösen a professzionális, intézményileg kezelt portfóliók – gyors ütemben bővül. A magas vásárlási árak és a fiatalabb lakosság életmódbeli preferenciái egyre több érdeklődőt terelnek a hosszú távú bérlés irányába, ami ösztönzi az intézményi befektetőket, hogy tovább növeljék jelenlétüket a legnagyobb lengyel városokban.

Összességében a jelenlegi stabilizációs szakasz átmenetinek bizonyulhat. Amennyiben a hitelfelvétel tovább olcsóbbodik és a gazdaság megtartja lendületét, a lakáskereslet várhatóan erősödik 2026-ban. Az elemzők szerint az árnövekedés ismét megjelenhet a jövő év második negyedévétől, bár várhatóan mérsékeltebb ütemben, mint az előző fellendülés során.

Források: Colliers, NBP és a CIJ EUROPE elemzőcsapata