Hiába gondolják a legtöbben azt, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásai törték le Budapesten az egekbe törő lakáspiac szárnyait, a visszaesés enélkül is várható volt, és nem csak a kedvezményes lakásáfa bedarálása miatt. Az elmúlt 2,5 év fővárosi statisztikái alapján mutatjuk, mi is történt valójában az új építésű lakóingatlanok piacán.
Meglehetősen változatos képet mutat a budapesti újlakás-piac, ami nem is csoda, tekintve, hogy olyan változások történtek, amelyekre évek óta nem volt példa. Már az idei év elejére rányomta a bélyegét a kedvezményes, 5 százalékos lakás-áfa megszüntetése, most pedig tovább borzolja a kedélyeket a nemrég beharangozott kedvezményes rozsdaövezeti áfa okozta kivárás. És akkor még nem is beszéltünk a jövő januártól érvényes, szigorúbb épületenergetikai követelményekről, vagy az évet sok szegmensben bőven lenullázó koronavírus-járványról, ami a vásárlók számát erőteljesen visszavetheti.
A lakáspiaci elemzők változatos jövőt festenek, de a többség inkább recessziót prognosztizál. Abban a szakemberek egyet értenek, hogy bár az idei évben jött folyamatok erősítik a trendet, hogy az évente épített új lakások számának csökkenése, a lakáspiaci élénkítési kísérlet kifulladása a koronavírus járvány okozta gazdasági válsághelyzet nélkül is várható volt.
A Pénzcentrum az egyik legnagyobb, az Eltinga és az Ecorys által évek óta készített, mára több mint 22,5 ezer új építésű budapesti lakást számláló adatbázis alapján foglalta össze, hogyan változtak a négyzetméterárak Budapesten.
A lap méretkategóriák szerinti elemzést is készített, kiderült, hogy a lakások méretének növekedésével nem egyenes arányú a fajlagos árak csökkenése.
A teljes elemzést ide kattintva lehet elolvasni.
(Forrás: www.portfolio.hu)
