Bár a TikTok fiatalokra való destruktív hatása is megér egy misét, az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági okokból vette célkeresztbe a közösségimédia-platformot. Az oldal kínai cég lévén súlyos adatvédelmi és hírszerzési kockázatot jelent. Kína és az Egyesült Államok a koronavírus-járvány, a kereskedelmi harc és a diplomáciai csiki-csuki után megint a „big tech” miatt rúgja össze a port.
A TikTok nevű közösségimédia-platform (kínai nevén Douyin) 200 napos fejlesztés után robbant be a világpiacra, ahol más hasonló applikációkat magába olvasztva hamar az élre tört. Egy év alatt napi egymilliós megtekintésszámot hozott (most már egymilliárd fölött járunk), ám ezzel együtt jókora politikai vihart is kavart.
India egy hónapja, 59 másik kínai applikációval együtt betiltotta az alkalmazást (ami ezáltal elveszítette legnagyobb piacát), a napokban pedig az amerikai Szenátus fogadott el egy törvényt, ami kormányzati készülékeken tiltja a program használatát (követve a hadsereg már korábban bevezetett korlátozását). Az Amazon is arra utasította dolgozóit, hogy az információs rés elkerülése végett töröljék az alkalmazást azon eszközeikről, amelyről munkahelyi levelezést is folytatnak. Donald Trump közben országszintű háborút indított a kínai érdekeltségű oldal ellen, így a teljes tiltás már csak idő kérdése.
MINDEN VIDEÓ KÍNÁBA VEZETA TikTokot fejlesztő cég, a ByteDance egy pekingi központú kínai internettechnológiai multi, amely több szálon is kötődik a Kínai Kommunista Párthoz. Együttműködtek például abban, hogy a felületről eltűnjenek Tibetről és a muzulmán ujgurok deportálásáról szóló tartalmak. Akárcsak a legtöbb kínai vállalat, ha nem is állami tulajdonú, a vezetés részét képezi egy belső pártbizottság, amely Hszi Csin-ping és a KKP irányelveit hivatott érvényesíteni a cégben.
A teljes cikk: TikTok-háború: mi áll Trump tiltása mögött?
