Az elmúlt négy hónapban a munka drasztikusan megváltozott. De vajon ezek a változások a jövőben is megmaradnak majd? A Microsoft második Work Trend Index jelentése ezt a kérdéskört három kutatás ötvözésével járja körül: trendek, amelyek az ügyfelek eszközhasználata mögött vannak; a Harris Poll hat ország több mint 2000 távoli munkavállaló felmérésének eredményei; és a Microsoft több mint 30 kutatási projektjének következtetései, amely felmérésekkel, interjúkkal, naplóvizsgálatokkal, fókuszcsoportokkal és az emberi agy tanulmányaival igyekszik megérteni az otthonról dolgozók mai tapasztalatait.
Ennek a kutatásnak a célja a távoli munka pozitív és kihívást jelentő aspektusainak felfedése, valamint az, hogy segítse az embereket könnyebben boldogulni ebben a megváltozott új világban.
Az agyhullámok alapján a távmunka valóban fárasztóbb
A távoli munka gyakran emlegetett fájdalompontja az, hogy fárasztóbbnak érződik, mint a személyes együttműködés. A Microsoft emberi tényezőkkel foglalkozó laboratóriumának kutatói a közelmúltban megpróbálták megérteni ezt a jelenséget. A távoli munka és a videókonferenciák valóban jobban fárasztják az agyunkat, mint a szemtől-szemben végzett munka? Az agykutatások azt sugallják, igen.
A távoli együttműködés nehezebb, de a személyes munkára való visszatérés ugyanolyan nehéz lehet
A Microsoft laboratóriumában tudósok kísérletet végeztek annak megértése érdekében, hogy az agy hogyan reagál a távoli együttműködésre a számítógép képernyőjén keresztül, a személyes kontaktusokkal szemben. Ez a tanulmány még a COVID előtt, a Microsoft által a távoli munka élményével kapcsolatos kutatás részeként kezdődött. Megkértek 13 db két fős csoportot, hogy végezzenek el hasonló feladatokat együtt – egyszer személyesen és egyszer távolról.
A kutatási alanyok EEG-készüléket viseltek, amelyek figyelték az agyhullámok változásait. A tanulmány megállapította, hogy a távoli együttműködés mentálisan nagyobb kihívást jelent, mint a személyes. Pontosabban, a stresszhez és a túlhajszoltsághoz kapcsolódó agyhullám-minták sokkal magasabbak voltak, ha távoli együttműködést folytattak, mint személyesen. De találtak valami váratlant is: ha a pár először távolról működött együtt, agyhullámaik szerint a későbbiekben nehezebb volt személyesen együtt dolgozni. Úgy tűnik, hogy a személyes munkavégzés során létrejött társadalmi kapcsolatok és munkastratégiák átültethetőek távoli munkakörnyezetbe, ám ennek az ellenkezője nem igaz.
Ez a tanulmány két fontos tanulsággal szolgált. A távoli munkavégzés felé haladó világban az emberek mentális kihívásokkal találhatják szemben magukat. De ahogy a járvány enyhülésével az emberek visszatérnek a gyakoribb személyes munkához, azt tapasztalhatják, hogy nehezebben megy, mint a COVID-19 előtt.
A videótalálkozók kimerültséghez vezethetnek
Egy másik tanulmány szerint a túlhajszoltsággal és a stresszel járó agyhullám-markerek szignifikánsan magasabbak a videótalálkozók alkalmával, mint a megbeszéléseken kívüli munkák, például az e-mailek írása közben. Ezenkívül a tartós koncentráció fenntartása miatt a fáradtság 30–40 perc alatt kezd kialakulni egy tárgyalás alatt. A videómegbeszélésekkel teli napokon a stressz két-három óra után jelentkezhet. A kutatás arra mutatott rá, hogy számos tényező vezethet kimerültség érzéséhez a megbeszélések alatt:
- folyamatosan figyelni kell a képernyőt a releváns információk kinyerése miatt;
- kevesebb a non-verbális utalás, amelyek segítenének olvasni a szituációt, vagy hogy ki fog beszélni következőnek;
- és a képernyőmegosztás, amely nagyon kevés rálátást enged az emberekre, akiknek megosztod a tartalmat.
A teljes cikk: Milyen jövő vár ránk a munka világában?
