A külső gyûrû a jelenlegi öt- és húszforintos érme sárga ötvözetével azonos, míg a belső rész egy ezüstszínû - réz-nikkel - ötvözetből készült.
A külső (sárga) gyûrû összetevője: réz 75 százalék, cink 21 százalék, nikkel 4 százalék. Ugyanebből az ötvözetből készülnek 5 és 20 forintosaink is. A belső (szürke) mag összetevője: réz 75 százalék, nikkel 25 százalék. Méretét tekintve pedig egy kicsivel nagyobb, mint az 50 forintos, de kevésbé vastag, mint a százas.
Az MNB tavaly ősszel szavazás során döntötte el, mi legyen az új kétszáz forintos érmén. Ezen a szavazáson csaknem kétszázezren mondtak véleményt: a voksok több mint felét a Lánchíd kapta, így a legrégebbi és legnépszerûbb Duna-hidunkat ábrázolja az új érme. Az MNB szerint egyébként a forint történetében először dönthetett a lakosság a pénzen szereplő motívumról.
Az új pénzek mintáját először kézzel vésték ki a Magyar Pénzverő Zrt. munkatársai, majd a sablon alapján készültek el az érmék. A tervek szerint az év végéig összesen 71 millió darab készül majd el az új érméből.
A jegybank egy korábbi tanulmánya szerint - még a most elképzelhető legkorábbi euróbevezetés esetén is - milliárdos megtakarítást jelent a papír kétszázas fémre váltása. Ha az euró 2013-as bevezetésével számolunk, akkor is durván hárommilliárd forintot tud ezzel spórolni az állam.
A kétszázas bankjeggyel még november közepéig lehet fizetni. Az MNB nem tervezi, hogy nagyobb címletû bankjegyeket is bevonna a jövőben. Tehát az ötszáz forintos nem fog érmévé változni - legalábbis egyelőre.
(Forrás: www.mfor.hu)