Míg egy egyszerûbb mikro- vagy kisvállalkozás webshopja akár ingyenes szoftverrel is kialakítható, a nagy vállalatközi piacterek vagy a minőségi webáruházak kialakítása több mint félmilliárd forinttal kurtíthatja meg a tulajdonosok pénztárcáját. A legolcsóbb megoldás egy webes kereskedelmi oldal indítására az ingyenes szoftverek használata, ám így sem lehet megúszni azt a nagyjából 10 ezer forintos költséget, amelybe a weboldal tárterületének bérlése, a hoszting kerül.

Az egyik legelterjedtebb ilyen ingyenes szoftver oscommerce.com címről tölthető le. Az alapértelmezésben csúnyácska webes szoftverhez számos, akár az elektronikus fizetést is megvalósító kiegészítő letölthető le, de szakértelem híján viszonylag kicsi az esélye annak, hogy az oldal funkciói megbízhatóan fognak üzemelni. Ezt a piaci rést használják ki az Ev2 Internet Kft.-hez hasonló cégek, amelyek az ingyenes megoldáshoz különféle kiegészítőket, szolgáltatásokat kínálnak. Az oscommerce.hu oldal üzemeltetője például a kártyás fizetés megvalósítására az OTP Bank kártyaelfogadó rendszerével együttmûködő, saját fejlesztésû modulját nyújtja a profi, ám költségkímélő webshopot üzemeltetni kívánók számára.

A cdpince.hu kifejlesztése 400-500 ezer forintba került, és már az első évben megtérült a befektetés - nyilatkozta Csery Attila, a zenei cd-ket forgalmazó honlap tulajdonosa. A webshop a már évek óta mûködő offline boltjukra épült, és évi 100-200 ezer forintot költenek a honlap megújítására, amire nemcsak a vevők igényeinek változása, hanem a hosszú távú mûködés miatt is szükség van. Ezeken túl már csak a havi szerverbérlet nagyjából 10 ezer forintos díja jelenik meg költségként - jelentette ki Csery, aki szerint a webáruház jó reklám is a cégének, így duplán megtérültek a befektetései.

A konkrét árat nem egyszerû meghatározni, ugyanis egy webshop költsége - hasonlóan minden más fejlesztéshez - nagyon sok paramétertől függ - vélte Parrag Krisztina, az egyik magyarországi vezető webfejlesztő társaság, a Carnation Zrt. ügyfélkapcsolati igazgatója. Függ attól, hogy mennyire összetett funkcionalitásokkal rendelkezik az oldal, integrálva van-e például a belső raktárkészlet-nyilvántartó rendszerekkel, egyedi fejlesztés-e, kínál-e például a webshopon belül partneri programot, és így tovább. A Carnation igazgatónője szerint az árak 100 ezer és 40 millió forint között szóródhatnak, ahogy a való világban is különbség van egy pláza és egy kis bolt beruházási, illetve fenntartási költségei között. A másik lehetőség a webes értékesítésre törekvő vállalkozások előtt, hogy partnerként csatlakoznak már üzemelő webshop-rendszerekhez, havidíjas alapon.

Nagyjából öt-hatszázmillió forintba került a könyváruház kialakítása és évi 80-100 millió forintot költünk a folyamatos üzemeltetésre és a fejlesztésekre - közölte Dietrich Tamás, a Bookline.hu Nyrt. vezérigazgatója. Mint elmondta, ezeken túlmenően is rengeteg olyan kiadása van a cégnek - marketingköltségek, az áruk kiszállításának támogatása, árengedmények -, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az élen tudjanak maradni.

A legnagyobbak

A magyar piacon a forgalmat tekintve a legnagyobb online kiskereskedelmi vállalkozás az Extreme Digital - a tranzakciók számában nem múlja felül az olyan vállalkozásokat, mint a Bookline, de ez természetes, hiszen az elektronikai cikkeket értékesítő cég esetében a kosárérték messze meghaladja a könyvek és lemezek eladásával foglalkozó vállalkozásokét. Várkonyi Balázs ügyvezető igazgató elmondta: náluk a forgalom 30 százaléka klasszikus e-kereskedelemnek számít, vagyis a vevő a tranzakció során csak a futárral találkozik, aki házhoz szállítja a terméket.

Várkonyi az egész magyar elektronikus kiskereskedelmi piac értékét 40-50 milliárd forintra becsüli a turisztikai szolgáltatások és a repülőjegy-vásárlás nélkül, utóbbiakkal együtt a piac ennek duplája, 80-100 milliárdos is lehet. (A számítások a piac széttagoltsága mellett azért sem lehetnek pontosak, mert sokan külföldi oldalakról vásárolnak, ez a forgalom pedig természeténél fogva legfeljebb csak becsülhető.) Azt azonban senki sem vitatja, hogy az internetes kereskedelem nem rossz üzlet.

Miközben a reálkereskedelemben az átlagos kosárérték néhány ezer forint (természetesen ez az egyes kiskereskedelmi láncoktól és a profiltól is függ), addig az e-kereskedelmi kosár értéke jó néhány ezerrel több. Az Extreme Digital például 40 ezer forintos kosárértékkel dolgozik, ami persze az áruválasztéknak is köszönhető, ezeken a termékeken nagyobb a haszon és kisebb az értékesítési csatornára fordított költség. Jó üzletnek számít azonban egyes olcsóbb termékek, például a hanghordozók vagy a könyvek eladása is: ezeknél általában csak néhány ezres kosárértékről lehet beszélni, de a havi tranzakciós szám már a kisebb kereskedőknél is többezres lehet. (Az Extreme Digital ezres tranzakciós számmal dolgozik, ami a termékpalettát tekintve erősnek mondható.)

Az e-piacon megjelentek már a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó kereskedők is, az egyik úttörő a G-Roby volt, amely az elsők között vezette be az élelmiszerek házhoz szállítását. A szakmai pletykák szerint jó húzásnak bizonyult az ötlet, még ha a vállalkozás egyedül képtelen is gazdaságos méretûvé növelni a piacot. Az még nagyon távol van - mondják a hozzáértők -, hogy egy valódi piactágító cég, mint például valamelyik nemzetközi kiskereskedelmi lánc beindítsa hazai e-kereskedelmi boltját, ugyanis a nemzetközi cégek beruházásai az ingatlanpiacon, az élelmiszer-áruházak, hiper-, illetve szupermarketek építésében realizálódtak. A fogyasztók ezeket szokták meg és ezeket használják.

Nem úgy az Egyesült Királyságban, ahol az e-kereskedelmi piac forgalma lényegében megegyezik a reálkereskedelemével, sőt Várkonyi ismeretei szerint karácsonykor az internetes áruházak nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint a hagyományosak. Meglepő módon ugyanakkor van olyan uniós ország, például Belgium, ahol nem képesek a kereskedők online értékesíteni a termékeiket, de még Németországban sem megy úgy a piac, mint azt Magyarországon gondolnánk. Az e-kereskedelem sokszor nagyban kulturális kérdés is: Lengyelországban például a használt cikkek forgalma szabadult el az online aukciósházakban.

A magyar internetes kereskedelemben a fizetés 98 százaléka utánvéttel történik, noha fejlett banki háttér, hitel-, illetve bankkártyapiac támogatná az online-kereskedelmet, sőt olyan plasztikhoz is hozzá lehet jutni, amelyet a pénzintézetek kifejezetten az internetes vásárlásra fejlesztettek ki. Mindent összevetve Várkonyi Balázs szerint az e-piacon van keresnivaló, de az online-kereskedelmi portálokat mûködtető cégeknek javítaniuk kell a szolgáltatásaik színvonalán. A magyar fogyasztó egyelőre nem számít a legnagyobb igényûek közé, de ez nem lesz sokáig így. A külföldi oldalak folyamatosan javítják kényelmi szolgáltatásaikat, amit a magyar cégeknek is át kellene venniük.


Akár gyógyszert is rendelhetünk

Noha csaknem két éve Magyarországon is lehet gyógyszert rendelni az interneten, a különböző honlapok kínálatát szervezetten senki nem ellenőrzi. Fokozott veszélyt jelent, hogy leginkább a fiatalok rendelnek online orvosságot, és tudják, hogy így bármi beszerezhető. Amióta az egészségügyi tárca zöld utat adott az internetes gyógyszerárusításnak, a patikaszert kínáló honlapok száma megduplázódott. Becslések szerint jelenleg csaknem 150 helyen lehet orvosságot vásárolni a világhálón. Jóllehet a vényköteles készítményeket forgalmazó internetes cég futára csak recept ellenében adhatja át az orvosságot a vevőnek, ez az esetek döntő hányadában elmarad.

A patikusok több szempontból is óva intenek, tapasztalataik alapján a netes vásárlás lehetőségével főként a fiatalok élnek. Sokan tisztában vannak azzal is, hogy ezen a csatornán elvileg bármi beszerezhető, ráadásul a lebukás veszélye is kisebb, mint az utcai árusok esetében. A lapunknak nyilatkozó gyógyszerészek szerint a legnagyobb internetes piaca a nyugtató, serkentő és ajzószereknek van. Míg a közforgalmú patikákban olykor túl nagy szigorral járnak el ezekkel a készítményekkel kapcsolatban, a világhálón csak a vevők önmérséklete szab határt a bevásárlásnak.

További veszélyt jelentenek a hamisítványok. Mint azt a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének vezetőjétől megtudtuk, a világ gyógyszerforgalmának csaknem 10 százalékát teszik ki a hamis készítmények. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatait ismertetve Botz Lajos elmondta: éves szinten mintegy 35 milliárd dolláros piacról van szó, 2010-re ez akár 75 milliárdra is ugorhat. A közhiedelemmel ellentétben közel sem csak a fejlődő országokban okoz gondot a hamis gyógyszerek kereskedelme - a fejlett nyugati országokban éppen az internetes kereskedelem elterjedése miatt virágozhat az utánzatok piaca.

Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent, hogy az eddig igen gondosan szabályozott gyógyszerpiacok mellett rohamtempóban terjed az orvosságok e-kereskedelme. Ráadásul a hazai vásárlási kultúra hiányosságai miatt a vevők kevésbé tudatosak és igényesek, mint nyugaton, ezért egyelőre senki és semmi nem szab határt az álpirulák adásvételének. Botz Lajos szerint a példamutatóan rendezett és színvonalas hazai gyógyszerforgalmazást éppen most, a reformok kapcsán gyengítették mesterségesen, teret engedve a versenynek. A főgyógyszerész utalt arra is, hogy annál nagyobb ez a probléma, minél szegényebb egy ország.

A szakember úgy látja: minden gond gyökere az ellenőrzés hiánya. Ezt kihasználva az interneten gyakorlatilag minden gyógyszer (ideértve az éppen aktuális csodaszereket) elérhető. Különösen kedveltek a nehezebben hozzáférhető szerek (például a legnépszerûbb potenciafokozó), a hormonkészítmények (izomfejlesztők) és a nagyon drága orvosságok olcsóbb változatai. Súlyos veszélyt rejt, hogy az említett okok miatt a daganatellenes szerek is gyakran kaphatók, kihasználva, hogy ez a betegkör a legelesettebb, ezért jóval hiszékenyebb is.

Nagy-Britanniában több mint kétmillió ember az interneten keresztül szerzi be a számára szükséges gyógyszereket - olvasható a brit gyógyszerészeti szervezet jelentésében. Az online gyógyszerárusok nehezen ellenőrizhetők, a szigetországban éppen ezért új logóval látják el azokat, akik megfelelnek a minőségbiztosítási előírásoknak. Ezt a honlapon jól látható helyen kell elhelyezni, de a gyógyszerészeti szövetség honlapján is tájékozódni lehet arról, hogy hol érdemes gyógyszert vásárolni az interneten.

Szállítás, kézbesítés

Sokan panaszkodnak, hogy késve vagy egyáltalán nem kapták meg internetes rendelésüket. A Magyar Posta Logisztikai (MPL) üzletágának illetékese is elismeri, hogy egykor jogosak lehettek ezek a kifogások. A menedzsment éppen ezért alakította ki (a nemzetközi csomagküldő vállalatok által megfogalmazott észrevételeket is figyelembe véve) azt a szolgáltatását, amely proaktív kontrollt is lehetővé tesz. Az MPL rendszere már azelőtt elhárítja az esetleges problémát, még mielőtt azt az ügyfél érzékelné - hangsúlyozta Rácz András, az üzletág értékesítési és marketingigazgatója.

A szisztéma egyik legfontosabb eleme az internetes nyomkövetés, de emellett igény szerint sms-üzenetben és e-mailben is küldenek értesítést a feladónak és a címzettnek. A tavaly néhány partner bevonásával indult megoldást 2008-ra több mint egymillió csomag feladásánál alkalmazhatják az ügyfelek. Az összes B2C (az üzleti szegmens és fogyasztók közötti) forgalomból származó kiscsomag-feladás bevétele közelíthet a hárommilliárd forinthoz.

Tavaly a postával kapcsolatban 130 panasz érkezett a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH). Ennek fele a küldemények kézbesítésével függött össze, huszonkettő pedig megalapozott volt. A kifogások között alig akadt elveszett küldeményekre vonatkozó - mondta lapunknak Márton György, az NHH szóvivője. (Az NHH-hoz csak akkor lehet panasszal fordulni, ha az ügyfél már a szolgáltatónál jelezte kifogását, de nem fogadta el annak erre vonatkozó válaszát.) Azt is megtudtuk, hogy a Magyar Postánál a könyvelt küldemények elveszésére vonatkozó minőségi mutató 2007-ben 0,0006 ezrelék (1 millió darabból 6 darab) volt, a jogszabályi követelmény maximuma pedig 0,05 ezrelék (azaz 100 ezerből legfeljebb 5 darab).

(Forrás: www.sg.hu)