A magyar ember árérzékeny, jelesül akkor is a legolcsóbbat vásárolja meg, ha az egyértelmûen bóvli. A hazai kiskereskedelmi láncok, hipermarketek között ennek megfelelően óriási a verseny. Az áhított árcsökkentés persze nem a boltok profitját csökkenti, ők biztosra mennek. A beszállítók megsarcolva érzik magukat, termékeikkel ...... mégis próbálnak felkerülni egy-egy áruházlánc túlélést biztosító polcaira.
"Öldöklő a verseny a termelők és a gyártók között. Ha el akarunk adni, kénytelenek vagyunk megfizetni az árát annak, hogy a multik szóba álljanak velünk. Előfordul, hogy hónapokig tárgyalunk a feltételekről, mire sikerül megállapodnunk.”
(Egy beszállítócég neve elhallgatását kérő munkatársa)
„A Tesco a megjelenés miatt volt számomra fontos, de sok hasznot mégsem hozott; így most magam értékesítem az áruimat.”
(Neve elhallgatását kérő magyar termelő.)
„A tőlünk beszedett pénzekből épülnek az új bevásárlóközpontok.”
(Egy magyar termelő kifakadása)
A hazai áruházláncok és az őket kiszolgáló termelők, beszállítók viszonyának visszásságait kiválóan jelzi, hogy azt rendszerint kétféle, egymással teljesen szembenálló értelmezés segíti leírni. Az első, némileg naiv változat szerint minden a legnagyobb rendben, hiszen a piaci szereplők a dolgukat végzik: a termelő-beszállító végre valahára kisöpörheti raktárait, nagy tételben értékesíthet, a hipermarketek rámenős tárgyalási stílusa pedig végeredményben a vevőknek hoz hasznot, akik alacsonyabbra alkudott áron jutnak hozzá ahhoz, amit amúgy is megvásárolnának. A másik, legalább annyira elterjedt interpretáció szerint viszont a láncok kizsigerelik a termelőket, a kifulladásig versenyeztetik őket, de arról azért nem feledkeznek meg, hogy ők maguk extraprofitot tegyenek zsebre.
(Egy beszállítócég neve elhallgatását kérő munkatársa)
„A Tesco a megjelenés miatt volt számomra fontos, de sok hasznot mégsem hozott; így most magam értékesítem az áruimat.”
(Neve elhallgatását kérő magyar termelő.)
„A tőlünk beszedett pénzekből épülnek az új bevásárlóközpontok.”
(Egy magyar termelő kifakadása)
A hazai áruházláncok és az őket kiszolgáló termelők, beszállítók viszonyának visszásságait kiválóan jelzi, hogy azt rendszerint kétféle, egymással teljesen szembenálló értelmezés segíti leírni. Az első, némileg naiv változat szerint minden a legnagyobb rendben, hiszen a piaci szereplők a dolgukat végzik: a termelő-beszállító végre valahára kisöpörheti raktárait, nagy tételben értékesíthet, a hipermarketek rámenős tárgyalási stílusa pedig végeredményben a vevőknek hoz hasznot, akik alacsonyabbra alkudott áron jutnak hozzá ahhoz, amit amúgy is megvásárolnának. A másik, legalább annyira elterjedt interpretáció szerint viszont a láncok kizsigerelik a termelőket, a kifulladásig versenyeztetik őket, de arról azért nem feledkeznek meg, hogy ők maguk extraprofitot tegyenek zsebre.
Inkább ez utóbbi vélekedést osztják a cikkünk elején idézett termelők, akik sugalmazása szerint az áruházláncok nem okvetlenül korrekt üzleti partnerek. "Az egyik áruház az általa megrendelt árunak csak a felét volt hajlandó kifizetni" - mondja lapunknak egy beszállító, aki - s ezt alapértelmezettnek tekinthetjük - ugyancsak kérte neve elhallgatását. "Egy zsemle előállítási költsége 8 forint körül van, ezzel szemben az áruházláncokban már 6 forintért is kapható, márpedig mi ezt képtelenek vagyunk teljesíteni, ahogy a 80 forintos kilós kenyeret is. Bizonyos méretek alatt labdában sem tudunk rúgni az ilyen láncoknál” – panaszkodott egy, a hipermarketekből kiszorult pékmester.
A beszállítók elégedetlen hangját tehát állandóan hallani, a versenyhivatalt mégsem árasztják el panaszbeadványaikkal. "Jelenleg egyetlen ilyen ügyet vizsgálunk, annak dacára, hogy honlapunkon kitölthető formanyomtatványon is bejelentést lehet tenni, s a neveket is bizalmasan kezeljük" - magyarázza a hvg.hu-nak Torjákné Amberger Teréz, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Szolgáltatási Irodájának a vezetője.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre korábban gyakoribbak voltak a bejelentések. A kereskedelmi törvény nyári hatályba lépését követően azonban megritkultak, talán mert az úgy szól, csak jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő ellen lehet bejelentést tenni. Bár a százmilliárdos forgalmi küszöböt, amely fölött ez a kitétel érvényes, a magyar kereskedelmi láncok teljesítik (tehát gond nélkül lehetne vizsgálni magatartásukat), az esetleges panaszosok talán nincsenek tisztában azzal, hogy melyek a jelentős piaci erővel rendelkező társaságok.
( A teljes cikk itt olvasható! )
