Hubert Abt, a New Work & workcloud24 vezérigazgatója

Abt a fenntarthatósági intézkedések nyereségességének fontosságát hangsúlyozta:

Az ESG-t elmozdítottuk a puszta marketingeszköz szerepéből, és most fenntarthatóságról és rezilienciáról beszélünk, mert tapasztalataink szerint minden fenntartható intézkedésnek nyereségesnek kell lennie ahhoz, hogy valóban fenntartható legyen. Ha nem tudjuk bizonyítani, hogy egy kezdeményezés javítja a cash flow-t és profitot termel, akkor hosszú távon nem működik.”

Kiemelte: a pénzügyi vezetőket a jövőbeli érték nyelvén kell meggyőzni, nem csupán az üzemeltetési költségekre hivatkozva.

Lucy Auden, a C40 Cities fenntartható befektetési programjának vezetője

Auden globális perspektívát hozott:

Egyre erősebb politikai vezetést látunk helyi szinten, különösen a polgármesterek körében, miközben a nemzeti kormányok gyakran gyengébben teljesítenek.”

A C40 városoknak 1,5 °C-os célokkal összhangban kell terveket készíteniük, és ezekért felelősséget is vállalnak. A városok hajlandósága a befektetők és a magánszektor bevonására erősebb, mint valaha – ez elengedhetetlen az urbánus megújuláshoz és a klímarezilienciához.

Aleksandra Njagulj, a DWS globális ESG-ingatlanvezetője

Njagulj a gyakorlati megvalósításról beszélt:

A fenntarthatóság kézzelfogható értéket teremt, és nincs olyan befektető – politikai nézettől függetlenül –, aki ne akarná növelni ingatlanai értékét.”

Szerinte a címkéktől el kell mozdulni az adatok és a valódi értékteremtés felé. Az urbánus fejlesztésekben a jó elhelyezkedés és a jól-lét központi szerepe világos üzleti esetet jelent.

Tamás Polster, az Urbanite Advisors társalapító partnere

Polster a bérlők változó igényeit hangsúlyozta:

Európa és az Egyesült Államok között egyre nagyobb az összhang abban, hogyan viselkednek a bérlők. A helyszín és az élettel teli környezet a fő motiváló erő.”

Hozzátette: minden reggel emberek milliói döntenek arról, bemennek-e az irodába, és ebben a környék vibrálása kulcsszerepet játszik.

Anna Sinnott, a Be First Regeneration tervezési igazgatója

Sinnott a lakó- és szociális szektorból hozott példákat:

Új otthonokat építeni és hátrányos helyzetű területeket megújítani számunkra a legfontosabb cél. Ebben a magánszektorral való partnerség egyre elengedhetetlenebb.”

A környezetvédelmi és társadalmi fenntarthatóság közötti egyensúly erősödik, különösen a szűkös önkormányzati források miatt. Az energiahatékony otthonok iránti kereslet gyorsan nő, és ami korábban drágának számított – például a passzívház-standard – ma már egyre inkább norma, még a magánszektorban is.

Záró gondolatok

Scherrenberg kiemelte a történelmi városok tanulságait:

Ha érteni akarjuk a jövőt, ismernünk kell a múltat. A régi városok a vegyes funkciókra és a közelségre épültek, és talán ideje visszahozni ezt a vibrálást a várostervezésbe.”

A beszélgetés egyértelmű üzenete: Európa jövőbeli városait az együttműködés, az innováció és az emberek–a bolygó–a profit hármas értékteremtése fogja meghatározni.