A Margit-negyed alapvetően a Margit körút kulturális és építészeti revitalizációját célozza meg. Jelenleg a koncepció kidolgozásának az elején vagyunk, a napokban tartotta az első ülését a civil és szakmai partnerekből, önkormányzati képviselőkből álló bizottság, aminek a koncepció előkészítése, kidolgozása és menedzselése a feladata – mondta el a polgármester. Szakmai fővédnöknek Dévényi Tamás Ybl-díjas építészmérnököt kérte fel az önkormányzat, a projekt közösségi-társadalmi fővédnöke pedig Osvárt Andrea színésznő lett, aki a Margit körúton lakik és aktív részese a helyi civil szerveződéseknek.
A Margit körút jelen állapotában városképileg és funkcionálisan sem megfelelő: a kiskereskedelmi funkciók megritkultak, a kiskereskedelmi tevékenységek leginkább a villamosmegállók közvetlen környezetében koncentrálódnak, és a lepusztult, üres kirakatok borzasztó látványt nyújtanak. Azt szeretnénk, ha a régi, gyalogosforgalom számára vonzó kiskereskedelmi és kulturális élet újraindulna a területen – hangsúlyozta Őrsi Gergely. Első lépésként az önkormányzati tulajdonú üres üzlethelyiségeket, raktárakat, műhelyeket szeretnék megtölteni élettel, bevonzva az olyan kulturális intézményeket, kiskereskedelmi szolgáltatásokat, amitől a gyalogos forgalom növekedni tud. Ennek növekedése pedig magával vonja a magántulajdonban lévő üzlethelyiségeknek, ingatlanoknak az értékesítési, bérbeadási lehetőségeit, így revitalizálva a környéket.
Nem csak a kulturális élet fellendítése, hanem a városkép megújítása is cél. Szeretnénk, ha a Margit körút homlokzatai és a kirakati portálok megújulnának, rendezettebb, letisztultabb, de mégis sokszínűbb városképet és körutat eredményezve – emelte ki a polgármester. Ebben a folyamatban szeretnék Dévényi Tamás és a szakma segítségét is igénybe venni. Őrsi Gergely azt is hozzátette, hogy a Margit-negyed koncepciójának része, hogy intenzíven foglalkozzanak a körút menti zöldfelületekkel, amit szintén a közösség bevonásával szeretnének elérni.
Berg Dániel a koncepció előkészítése kapcsán elmondta, hogy a nemzetközi példákat megvizsgálva kétféle utat láttak: az organikusan kialakuló dzsentrifikációt, amikor kulturális és civil szereplők költöznek be a lelakott, kevésbé használt városrészbe, ami az ő jelenlétük, közösségalkotó tevékenységeik hatására fejlődésnek indul; és a felülről vezérelt, állami vagy önkormányzati beruházások segítségével megvalósított városrehabilitációs programokat, ahol elsősorban az infrastruktúra, a városkép megújításán van a hangsúly. Az önkormányzat célja, hogy ezt a két megközelítési módot ötvözze annak érdekében, hogy a hagyományok megtartására és a progresszív ötletekre egyaránt legyen lehetőség, megőrizve a környékre jellemző sokszínűséget, ami az épületállományon is tükröződik.
A teljes cikk: Milyen lesz a Margit-negyed? – Interjú Őrsi Gergellyel és Berg Dániellel
