Magyarországon nem tisztul az üzleti élet, miközben például Lengyelország és Románia javulást tud felmutatni - írja a hvg.hu. Az Ernst & Young (EY) tanácsadócég felmérésének most publikált adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar vállalatvezetők nem akarnak, vagy nem képesek szembenézni a korrupcióval.
A magyar cégevzető homokba dugja a fejét, és másra mutogat, amikor a korrupció burjánzásáról kérdezik őt. Miközben döntő többségük gondolja úgy, hogy az üzleti életet (legyen szó az állammal vagy más cégekkel való partneri viszonyról) áthatja a korrupció, azt állítják, hogy az ő iparágukra ez nem jellemző. Ugyanez a felfogás uralkodott az elmúlt években is, a friss adatok viszont arra utalnak, hogy nincs elmozdulás ezen a téren.
A hvg.hu kérdésére Bíró Ferenc, az EY szakértője azt mondta, a korrupció szintjére vonatkozó magyar adatok ugyan nem lógnak ki kelet-európai összehasonlításban, az azért figyelemreméltó, hogy Lengyelország , Románia és kismértékben Csehország is el tudott mozdulni a kontinens nyugati feléhez mérve meglehetősen rossz mutatóktól, Magyarország azonban nem. Szerinte a lengyelek elsősorban annak köszönhetik a javuló eredményeiket, hogy hatékonyan büntetik a visszaéléseket.
Az EY a 250 millió forintnál nagyobb éves árbevételű, és legalább 50 főt foglalkoztató magyar vállalatoknál lehetőség szerint a felső vezetőket kérdezte a korrupciós kitettségről. A struccpolitikára jellemző, hogy a válaszadók sok esetben elhárítják maguktól a problémát, a többség nem készít kockázatelemzést, és még akkor sem tenne lépéseket a tisztulás felé, ha az nem kerülne sok pénzbe.
