...Economist Intelligence Unit által kiadott, a Business Software Alliance (BSA) által támogatott új tanulmány. Az idei volt a második év, amikor az EIU a tanulmányt elkészítette.  A tanulmány 66 országot mér fel azzal a céllal, hogy összehasonlítsa az egyes országok információs technológia iparági környezetet, és meghatározza, azok milyen mértékben segítik elő az IT szektor versenyképességét.

A tavalyi évhez képest a ranglista élén ugyanaz a húsz gazdaság áll, miközben a csoporton belül kilenc ország előrébb került, míg tizenegy hátracsúszott a rangsorban. Az első öt helyre három ország újonnan került: Tajvan, Svédország és Dánia. Közép-Kelet-Európában az első öt helyen Észtország, Szlovénia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia végzett. 

 “Az idei tanulmány azt mutatja, hogy egy ország IT versenyképessége alapján meglehetősen gyorsan kerülhet előrébb vagy hátrébb a rangsorban” mondta Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője. “A kormányzatoknak és az IT iparágaknak az a képessége, hogy az információs technológia segítségével munkahelyeket teremtsenek és javítsák az életminőséget, nagyban függ attól, hogy, milyen módon kezelik a versenyképességet előmozdító hat tényezőt. A számokat tekintve egyértelmû, hogy Magyarország elég jól teljesít a humán tőke fejlesztése területén –a kutatás szerint a 66 ország között e tekintetben a 20. helyen állunk.

Ebben különösen nagy súllyal esik latba az üzleti képességekkel is rendelkező technológiai szakemberek képzése és megléte. Az IT infrastruktúrát illetően viszont nagy a lemaradásunk, ami azt jelenti, hogy itt számos területen sok fejlesztésre lenne szükség. A tanulmány alapján elsősorban a számítástechnikai eszközökre, szolgáltatásokra és szoftverekre költött összegek jelentős emelése, valamint a még szélesebb számítógép ellátottság és szélessávú Internet hozzáférés javítana Magyarország helyezésén.

Ezekkel a feladatokkal pedig mind a kormányzatnak, mind pedig a piaci szereplőknek van tennivalója.” "A politika alakítóinak és az üzleti vezetőknek minden olyan tényezőt egyszerre kellene figyelembe vennie, amelyek javítják az IT iparágak versenyképességét." nyilatkozta Denis McCauley, az Economist Intelligence Unit globális technológiai kutatási igazgatója. "Aligha  reménykedhet egy ország abban, hogy erős IT termelői szektort tud kialakítani, ha nincs  erős és stabil üzleti és jogi környezet, átgondolt tehetséggondozás, hiányzik az innováció támogatása, illetve ha a társadalomban nem válik széles körûvé az információs technológia használata." 

A versenyképességet előmozdító hat kulcsfontosságú tényező   Az Economist Intelligence Unit szerint hat tényező együttes hatásaként jön létre egy szilárd környezet az információs technológia szektorban:
-          a szakértelem bőséges kínálata
-          innováció-barát kultúra
-          világszínvonalú technológiai infrastruktúra
-          a szellemi tulajdont, mint például a szabadalmakat és a szerzői jogokat védő erős jogrendszer
-          nyitott, versenyképes gazdaság
-          valamint egy olyan kormányzati vezetés, amely megteremti a helyes egyensúlyt a technológia támogatása és a piaci erők hatásának lehetővé tétele között.

 Azok az országok rendelkeznek a legkiválóbb teljesítményû információs technológiai iparágakkal, amelyek általában véve jól kezelik e hat versenyképesség-elősegítő tényezőt. A nagyteljesítményû IT szektor a legfejlettebb országokban nemcsak a bruttó nemzeti termék több, mint 5%-át adja, hanem a gazdaság egészében lendületet hoz létre azáltal, hogy elősegíti a vállalatok és a dolgozók hatékonyságát és termelékenységét.  
 A kutatás legfontosabb további eredményei: Befektetni az emberekbe – ez kritikus jelentőségû a hazai IT iparágak sikere szempontjából. A tehetségkutatás és gondozás lesz az IT terület vezetői számára az egyik legnagyobb kihívás az elkövetkezendő években.
A versenyképes szélessávú piacok segítik az erős IT szektorok kialakulását. Gyors, megbízható és biztos internet hozzáférés nélkül nem valósul meg a technológiai társaságok, partnereik és a kutatási közösségek hatékony egymásra hatása, és a társaságok nem tudják szolgáltatásaikat online módon értékesíteni.

Alapvető fontosságú egy olyan jogi környezet, amely védi a szellemi tulajdonjogot (IPR) és határozottan lép fel az internetes bûnözéssel szemben. Az észak-amerikai, ausztrál és nyugat-európai országok rendszerei bizonyultak a leghatékonyabbnak a szerzői jog védelme és az internetes bûnözés elleni harc területén, azonban folyamatos javulás tapasztalható az olyan kritikus helyeken is, mint például Kína.    

A globalizáció és az Internet ’felszabadítja’ a K&F területet. Azok a kockázatvállaló szellemiségû közösségek lesznek az innováció legjobb inkubátorai, amelyek akár online, akár más módon biztosítják a tehetségek, a technológia, a kockázati tőke és a kiváló egyetemek egymásra találását.   

 A rangsor eredményeiről és a módszertanról további információt talál a következő anyagban:
“How technology sectors grow: Benchmarking IT industry competitiveness 2008,”
(Hogyan növekednek a technológiai szektorok: az IT iparágak versenyképességének értékelése  – 2008), amely ingyenesen hozzáférhető a következő címeken: www.eiu.com vagy a www.bsa.org/globalindex.

Forrás: O|G|H