... szemben a legtöbb vállalkozás már rendelkezik valamilyen védelemmel (tûzfal, vírusirtó, antispyware stb.), többségük a fizikai lopások ellen szinte semmit sem tesz. Pedig nem csak az azonnali pénzügyi hátrányok jelenthetnek problémát a gazdálkodó szervezetek számára. A megítélésben, a cég renoméjában esett csorbát néha nehezebb, költségesebb kiküszöbölni, mint az adatvesztés miatt fellépő kiadásokat kifizetni. Holott egy noteszgép merevlemezén tárolt adathalmaz már akár 100 dollárért is megfelelően védhető - számos, ebbe az árszínvonalba eső szoftver kínál állománytitkosítást. Többek között a Windows Vista is, melynek Bitlocker technológiáját azonban a hatósági szervek nem tekintik komoly akadálynak, legalábbis a bûnözői tevékenységek felderítését illetően. Márpedig az idő elérkezett a laptopok biztonságának növelésére - hiszen egyre több alkalmazott dolgozik külső környezetben, ahol egy értékesnek tûnő notebook könnyen „gazdát cserélhet”.

Ráadásul napjainkban a biztonsági megoldások költsége is sosem látott mélységekbe süllyedt, vagyis az adatok védelme voltaképp már csak elhatározás, és nem pénz kérdése. A fentiek ellenére évente többször is napvilágot látnak nagyhorderejû, adatlopásról szóló esetek, amikor céges vagy kormányzati hordozható számítógépeknek kél lába - az Egyesült Államokban például 26 millió egykori és jelenlegi katona adatai szivárogtak ki a múlt évben, de például az ING is 13 ezer alkalmazott társadalombiztosítási számát „herdálta el”. A Hewlett-Packard 196 ezer volt és jelenlegi alkalmazottjáról szivárogtatott ki információt (akarata ellenére), olvasható a Forbes listájában. A címben feltett kérdésre tehát a válasz: sokkal többe, mint a rajta levő hardverek és szoftverek értéke - ha a merevlemezen tárolt adatok illetéktelenek kezébe kerül.

(Forrás: www.securifocus.com)