A vezető ingatlan-tanácsadók adatai szerint 2025 elején több nagy volumenű ügylet született, köztük egy mintegy 17 000 négyzetméteres szerződés a belvárosban, valamint több, 5 000–8 000 négyzetméter közötti megállapodás. Ezek a tranzakciók növelték az összesített keresletet, és azt jelzik, hogy a bérlők hajlandóak hosszú távra elköteleződni Pozsonyban. Ugyanakkor számos ilyen megállapodás nem köthető konkrét vállalatokhoz: a közlemények jellemzően csak a tranzakció méretét, a városrészt és a szerződés típusát tartalmazzák – de a bérlő kilétét nem.

Ez a gyakorlat éles ellentétben áll Varsó, Prága vagy Budapest piacával, ahol a jelentősebb bérleti szerződéseket rendszerint a bérlők nevével együtt hozzák nyilvánosságra, erősítve ezzel az épület és a város imázsát. Az intézményi befektetők számára ez a fajta átláthatóság kulcsfontosságú: a bérlői információk ismerete megkönnyíti az összehasonlítható tranzakciók elemzését, az ágazati kereslet értékelését és a piac jövőbeli versenyképességének megítélését.

A piackutatások szerint Pozsonyban a legnagyobb ügyletek közül sok inkább szerződéshosszabbítás, mintsem új bérlői belépés. Bár az ilyen megállapodások a piac természetes részét képezik, ha ezek dominálnak, és a bérlők anonimek maradnak, az a befektetők számára hiányos képet eredményez. A piac így elesik annak lehetőségétől, hogy sikertörténeteit bemutassa és új tőkét vonzzon.

A bérlői átláthatóság hiánya a fejlesztők számára is kihívást jelent. A régió nagyobb piacain egy meghatározó bérlő bejelentése gyakran további érdeklődést generál, míg Szlovákiában a névtelenség nehezíti az új projektek iránti figyelem felkeltését – még a magas minőségű, ESG-fókuszú fejlesztések esetében is.

Pedig Pozsonynak van mit felmutatnia. A prémium lokációkban alacsony a kihasználatlanság, a fejlesztők folyamatosan korszerűsítik az idősebb épületeket energiahatékonysági szempontok szerint, és a város stratégiai elhelyezkedése Bécs és Budapest között erős regionális versenyelőnyt kínál. Ezek az adottságok azonban háttérbe szorulnak, ha a piac nem nevezi meg legfontosabb bérlőit.

A nagyobb átláthatóság nem igényel érzékeny üzleti adatok nyilvánosságra hozatalát – elegendő lenne, ha a legnagyobb tranzakciók bérlőinek nevét közzétennék. Ez a lépés Pozsonyt a régiós versenytársak szintjére emelné, és segítené a befektetőket a piac valós teljesítményének és potenciáljának értékelésében.

Szlovákia fordulóponthoz érkezett: a befektetői tőke egyre szelektívebb, a közép-kelet-európai városok közötti verseny erősödik, az ESG-irányelvek pedig új követelményeket támasztanak az ingatlanpiac felé. A bérlői transzparencia egyszerű, mégis nagy hatású eszköz lehet a befektetői bizalom erősítésére.

Pozsony már lendületben van – most eljött az idő, hogy megmutassa, kik állnak mögötte.

| Forrás: CIJ EUROPE elemzése