A szállodai szolgáltatók között azok a legnagyobbak, amelyek egy teljes szállodaláncot üzemeltetnek. 2024-ben a képzeletbeli dobogón is ilyen cégek állnak: az árbevételét tekintve a brit tulajdonosi hátterű Danubius lett az első, a Hunguest magyarként a második, és az időközben éppen nevet váltott Accor-Pannonia, ma már Essendi Hungary lett a harmadik. A turizmus.com ezúttal annak az 58 magyarországi szállodai szolgáltatónak a teljesítményét vizsgálta meg, amelynek a forgalma 2024-ben meghaladta a 2,5 milliárd forintot.

Láncok az élen

A Danubius az elmúlt években is toronymagasan vezetett, tavaly pedig a 16 szállodájából a budai Várban fekvő Hiton és a margitszigeti Ensana Thermal és Ensana Grand önmagában 6,6 milliárd, illetve 5 milliárd forint árbevételt ért el, vagyis a 15. hely környékén önálló egységként is a toplistára kerültek volna. Az is igaz ugyanakkor, hogy a szállodalánc vidéki hoteljei közül még a legnagyobb forgalmat lebonyolító Danubius Hotel Bük sem érte el a 2 milliárd forintos árbevételt.

A Hunguest őrzi a második helyét, sőt a növekedése még erőteljesebb is volt, mint a Danubius-láncé, hiszen az árbevétele 2024-ben 21 százalékkal haladta meg a 2023. évit, míg a Danubius csak 11 százalékkal tudta bővíteni a forgalmát. Összehasonlításképpen: 2024-ben az infláció Magyarországon 3,7 százalék volt, a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatások átlagos árszínvonala pedig 8,1 százalékkal nőtt. A vizsgálatba bekerült 58 szállodaüzemeltetőnek együttesen 427 milliárd forint volt az árbevétele 2024-ben, ami 17,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A piac legnagyobb szereplői tehát átlagon felül teljesítettek, mindössze kettő volt közöttük, amelynek csökkent a forgalma, de esetükben is csak 2-4 százalékos lemorzsolódásról van szó.

Míg tehát a Danubius 16 házat visz, a Hunguest 20 szállodát üzemeltet, amelyből csak kettő budapesti, a többi vidéki. A Hunguest mérlegbeszámolójából az is kiderül, hogy a 42 milliárd forintos árbevétel mintegy negyede, 10 milliárd külföldiektől származik. A szintén stabilan harmadik Accor-Essendi ugyanakkor mind a 9 magyarországi hoteljét a fővárosban üzemelteti, közülük négy háromcsillagos, öt pedig négycsillagos. A névváltás pedig azért történt, mert a francia AccorInvest 2020-ban először felvásárolta a lengyel Orbist, amely a magyar cég közvetlen tulajdonosa volt, majd a franciák 2025-től egységesen és globálisan bevezették az Essendi márkanevet. Így idén júliustól Magyarországon is Essendi lett a francia hálózatba tartozó Accor-Pannonia Hotels Zrt.

Fővárosi luxus

A három szállodalánc után a toplistán csúcskategóriás fővárosi szóló hotelek következnek. A New York-palota (az osztrák leányvállalaton keresztül) a thaiföldi Minor Hotelsnek a luxuskategóriát képviselő Anantara márkanevét viseli. A 185 vendégszoba és lakosztály, valamint az éttermi szolgáltatások 2024-ben együttesen 15,5 milliárd forintot termeltek ki. A vendégek 60 százaléka az Európai Unión kívüli országból érkezett. A turisztikai piac hektikusságát azonban jól jelzi, hogy bár 2024-ben a New York Palace 290 millió forintos nyereséget tudott felmutatni, egy évvel korábban még félmilliárdot meghaladó volt a vesztesége, amelyet a tulajdonosoknak tavaly 555 millió forint pótbefizetéssel kellett ellensúlyozniuk.

Az ötcsillagos hoteleket képviseli a Duna Szálloda Zrt. is, amely a Budapest Marriott Hotelt üzemelteti, és amely szintén tulajdonosváltáson esett át az idén, az osztrák CEE Property Investtől a magyar BDPST Grouphoz került. A Duna-parti panorámás szobák szintén jól teljesítettek, a forgalmuk megközelítette a 15 milliárd forintot, és ez a ház kifejezetten erős a profittermelésben is, az utóbbi két évben csaknem 4 milliárd forint adózott eredményt hozott még az előző tulajdonosnak. A legnagyobb árbevételt produkáló szállodák között van a Four Seasons Hotel Gresham Palace (Sas Magyarország Kft.), a Kempinski Hotel, valamint a Duna-korzón az InterContinental (Mansion Danube Hungary Kft.) és az Andrássy úton, az egykor a balettintézetnek helyet adó Drechsler-palotában működő W Budapest Hotel is (IHI Magyarország Zrt.) – ezekre a budapesti ötcsillagos szállodákra az erős növekedés és a profitabilitás a jellemző.

Minden negyedik cég veszteséges volt

A sorban az első önálló vidéki szálloda a miskolci Avalon Resort & Spa, üzemeltetője, az Avalon Park Kft., amely 2024-ben is az iparági átlag felett tudott növekedni, ám az elmúlt három évben egyszer sem tudott nyereséget termelni. Igaz, a pár milliós vesztesége eltörpül a csaknem 9 milliárd forintos árbevétel mellett. Mindenesetre az 58 legnagyobb magyarországi szállodaüzemeltető közül tavaly 16 lett veszteséges, vagyis a cégeknek több mint a negyede. További 10 szállodai szolgáltatónak pedig legfeljebb 3 százalék lett az árbevétel-arányos nyeresége, ami nem mondható a fejlesztéseket is megalapozó profitnak. A 16 veszteséges vállalatnak azonban nem egyöntetű a mintázata. Éppen a fele van magyar, a másik fele pedig külföldi tulajdonban. Öt közülük vidéki szálloda, 11 viszont budapesti, amelyek között éppúgy van ötcsillagos luxusszálloda, mint a kevésbé felkapott helyeken működő négycsillagos hotel.

Görgetett hitelek

A veszteséges működés egyik legnagyobb rizikófaktora az eladósodottság. Az eladósodottság foka alapján mindenképpen szignifikáns különbség van a nyereséges és a veszteséges szállodaüzemeltetők között. A kötelezettségek és az eszközök aránya például az Essendi Hungary esetében mindössze 0,06 százalék, vagyis a hatalmas vagyontömeghez képest alig van hitele és egyéb kötelezettsége a cégnek. A Danubiusnak is csak 0,35 százalék ez a mutatója. Ehhez képest például a szántódi BalaLandnak 3,14 százalék, ami igen magasnak számít, de 1,95 a Tribe Budapest Stadiumot üzemeltető Buildwingnek, 1,12 százalék a QPR Propertiesnek (a W Budapest üzemeltetőjének), és 1,08 a spanyolok által gyors egymásutánban felfejlesztett, Mikszáth és Horváth Mihály téri hotelek üzemeltetőjének, az MHC Hotel Companynak is az eladósodottsága. Az esetek nagy többségében azonban tőkeerős befektetők vannak a háttérben. Az 5 milliárd forintnál is nagyobb veszteséget kimutató QPR Propertiesnek például a 30 milliárd forintot közelíti a hitelállománya, aminek tavaly csak a kamata 1,1 milliárd forint volt. Az MHC Hotel Companynak ugyancsak tetemes, 2,6 milliárd forintos vesztesége keletkezett, aminek következtében a két tulajdonosnak az idén egyenként 1,3 milliárd forint pótbefizetést kellett teljesítenie.

Tulajdonosi háttér

Az 58 legnagyobb szállodaüzemeltető közül 20 külföldi tulajdonban van, míg csaknem a kétharmaduk magyar érdekeltség. A gazdálkodás kiegyensúlyozottságában nem jelent kockázatot a magyar tulajdonosi háttér. Ezt erősíti az árbevétel-arányos nyereség toplistája is, amelyet ugyan a francia Essendi vezet, de utána az első tízből csak kettő az, amely kizárólag külföldi érdekeltség (az Egyesült Arab Emírségekbeli InterContinental és a brit Danubius-lánc), a többi magyar vagy részben magyar kézben van. A Rossimo 44 százalékos árbevétel-arányos nyeresége elsősorban munkásszállók üzemeltetéséből fakad, a mátraházai Hotel Ózont egy családi vállalkozás üzemelteti, és hasonló a helyzet a sümegi Hotel Kapitánynál is, amelyet jelenleg is az alapító-tulajdonos üzemeltet. Érdemes kiemelni a Proform Zrt.-t is, amely ugyan svájci-magyar tulajdonú, de a Proformnak három leányvállalata is a 2,5 milliárd forintnál nagyobb árbevételű szállodai szolgáltatók között van. A P.S. Hotel Ingatlanhasznosító a Park Inn Sárvárt, a Z.I.P. a Zalakaros Hotel & Spát, a Mad-Hotel pedig a Budapest Park Inn by Radissont üzemelteti. Ha a három vállalat árbevételét összeadjuk, 3 millió forint híján 14 milliárd az árbevételük, amellyel egyből a hatodik legnagyobb szállodaüzemeltetők lennének. Szállás mellett vendéglátás A szállodaüzemeltetők általában éttermet is üzemeltetnek, amit sokszor külön is feltüntetnek a mérlegbeszámolóikban. Ezekből az látszik, hogy a hangsúly nagyon is eltérhet az egyes szállodáknál. A lillafüredi Hotel Palotában például 1,6 milliárd forint jön be a szállodai szolgáltatásból és alig több mint 900 millió a vendéglátásból, és még ennél is nagyobb a különbség a Courtyard by Marriott Budapest City Center esetében, ahol a szobakiadásból majdnem 3 milliárd forint a bevétel, az étteremből viszont csak 650 millió. Éppen ellentétes az arány ugyanakkor a zalakarosi Hotel Karos Spánál, ahol bő egymilliárd forintot fial a szállásszolgáltatás, míg 1,6 milliárdot a vendéglátás. A Varázslatos Bambara Hotelben is több pénz jön be az étteremből, mint a szállodai szobákból. A New York-palota is erősebb az éttermi szolgáltatásban: 8,6 milliárd forint származik az éttermi forgalomból és 6,3 milliárd forint a szállodai szolgáltatásokból.

A legnagyobb hirdetési és marketingköltséget a Hunguest számolta el 2024-ben, 607 millió forintot, de szorosan követi őt a Danubius, amely 591 milliót költött erre a célra; az Essendi ugyanakkor mindössze 61 millió forintot. A New York Palace esetében 213 millió forint szerepel ezen a soron.

Ezreket foglalkoztatnak

A ráfordítások közül az egyik legnagyobb tétel a bérköltség, már csak azért is, mert ez az 58 vállalat egy kisvárosnyi embert foglalkoztat: átlagosan 11 ezer embernek teljes időben adnak munkát, és ezenkívül még több ezerre tehető azoknak a száma, akik más foglalkoztatási formában vagy csak időlegesen dolgoznak a szállodákban. Az alkalmazásban állók számához képest a leghatékonyabbnak a New York-palotában tűnik a munkavégzés, hiszen ott egy-egy foglalkoztatottra 228 millió forint árbevétel jut. Hasonló az arány a munkásszállásokat üzemeltető Rossimónál is. A nagy többség azonban 25 és 45 millió forint közötti összeget termel ki, és ez nem függ attól, hogy veszteséges vagy nyereséges cégnél történik-e a munkavégzés, legfeljebb annyi figyelhető meg, hogy az alacsonyabb termelékenység gyakrabban fordul elő a magyar tulajdonú vállalatok körében.

Mi lett a nyereséggel?

A szállodaüzemeltető cégek tulajdonosainak többsége visszafogott volt akkor, amikor arról kellett döntenie, hogy a megtermelt nyereséget kiveszi-e a vállalatából, vagy bent hagyja a biztonságos üzemeltetés és a további fejlesztések érdekében. Az 58 társaság alig egyharmadából, 21 cégből vettek ki osztalékot, amelynek az együttes értéke 63 milliárd forint volt. Ez azonban jóval nagyobb érték, mint ugyanennek a 21 vállalatnak az együttesen 37 milliárd forintnyi adózott eredménye. Ez azt jelenti, hogy akik kivettek a profitból, azoknak egy része a korábbi évekből származó eredménytartalékhoz is hozzányúlt. Ebből a szempontból kiemelkedő az Essendi 47 milliárd forintos osztalékfizetése. Az összeg úgy nőhetett ekkorára, hogy a 2024-es árbevételen túl a korábbi évek eredménytartalékából és a pénzügyi műveletekből is hozzátettek a tulajdonosok között felosztható nyereséghez. Az egymilliárd forint feletti osztaléktulajdonosok közé ugyanakkor csak egy magyar került be, a Hoffmann család. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy számos magyar szállodaipari befektető is komoly haszonnal tudja üzemeltetni a szállodáját, így például a Bambara, a sümegi Hotel Kapitány, a budapesti Aquaworld, a siófoki Hotel Azúr vagy a Proform már említett három szállodája is jelentős nyereséget termel a tulajdonosának. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar üzemeltetők a hazai pályán versenyben tudnak maradni a globális szállodaláncok tulajdonosaival szemben is.

| Forrás: Turizmus.com